Egy gyönyörűségen szép szobor egy gyönyörűségesen szép királynéról egy gyönyörűségesen szép helyen, Bártfától 5 km-re északra fekvő fürdőhelyen. A gyógyforrásokat már évszázadok óta ismerték a környéken. A 19. sz elején épült ki, I. Sándor cár is gyógyítatta magát. Erzsébet királyné megjelenése azonban igazi hírnevet szerzett a helynek, mivel azt a legendát terjesztették, hogy az itteni kúra után tíz évvel fiatalosabbnak nézett ki. A királyné kultusza 1899-ben kezdődött, amikor egy emlékoszlopot állítottak, amelybe befalazták azt az ivópoharat, amelyből 1895-ben, az ott időzésekor itta a gyógyvizet. 1903. augusztus 16-án pedig a Deák szálló előtt – ahol a királyné lakott - ünnepélyes keretek között felavatták a Donáth Gyula által készített emlékművet, amely egy magas, hátszegi márványból készült talapzaton, ülő helyzetben ábrázolja a gyönyörű fiatal királynét, aki a szokásos attribútumokkal rendelkezik, vagyis a koronázási díszruhájában, koronát viselve, kezében legyezőt tartva. Az avatóbeszédet Bárdossy Jenő főispán tartotta, aki a szoborállítás költségének a felét fizette ki, és beszédet mondott Berzeviczy Albert is. Ezután lehullott a lepel, és Bornemisza Gaby kisasszony elszavalta Farkas Imre „Erzsébet királyné” című versét.
A Csehszlovák állam ideje alatt a szobor sokáig raktárban pihent és csak 1968-ban állították fel ismét, ekkor azonban már nem az eredeti felirat kerül a talapzatra. A park szép környezete is a méltó a királyné emlékéhez, sajnos az általa kedvelt fenyőfák kissé leárnyékolják a bronzalakot, miközben a háttérben vakítóan világosra meszelt falak látszanak.
Az emlékmű közelében egy nagy kiterjedésű szabadtéri néprajzi múzeum látogatható, amely Felső-Sáros sajátos népi építészetét mutatja be, köztük egy 18. századból származó ortodox fatemplom is található.

---