Kazárról 1914-ben 64-en vonultak be katonának, főleg a losonci 25. gyalogezredhez, közülük 19-en hősi halált haltak. 1922-ben a falu képviselőtestülete úgy döntött, hogy a hősök neveit egy emléktáblán örökítik meg. 1923-ban az állam lemondott az általános kereseti, valamint a bor- és húsfogyasztási adóról, és ez anyagi lehetőséget teremtett egy komolyabb emlékmű felállításához. A megalakult szoborbizottság felkereste Martinelli Jenő szobrászművészt, hogy felkérjék a kivitelezésre. Idézet a képviselő testület jegyzőkönyvéből:
„A mutatott minták közül a kiválasztott szobor egy sziklatömböt ábrázol a háttérben kissé kidomborodó kereszttel, előtte áll a Megváltó, lábai előtt egy haldokló honvéd s a Megváltó egyik kezével a haldokló honvéd felé nyúl, a másik kezével a sziklatömb felső részén lévő töviskoronára mutat. Maga a szobor gyönyörű eszme kifejezője, telve vallásos motívumokkal. Azért is választották ezt, mert sajnálatos és közismert tény, hogy községünk lakói meglehetősen vallástalanok, s a communismus által ütött erkölcsi sebeket csak hosszú idő gyógyíthatja meg. De a szoborbizottság előtt az lebegett, hogy erre a népre mégis csak a vallásos dolgokkal lehet leginkább hatni.”
A szobrásszal szerződést kötöttek, amelynek értelmében 6 millió 200 ezer korona fejében 1924. március 1-ig a szobrot elkészíti. 3 millió korona előleget át is utaltak, majd vártak, de az emlékmű nem készült el. Martinelli arra hivatkozott, hogy előbb a mátraszelei hősök szobrát kell elkészíteni. Aztán azt fel is avatták 1926. június 6-án, de a Kazáriak még mindig hiába vártak. 1927 őszén a jegyző felkereste a szobrászt, hogy megnézze a szobrot, és ígéretet kapott, hogy hamarosan kész lesz, ám teltek múltak az évek, és amikor 1931-ben Márkus Lajos plébános felutazott Budapestre, akkor a szobrász bevallotta, hogy a szobor már nincs meg, és így nem tudja leszállítani. A Jézust ábrázoló szobrot valószínűleg Ambrózfalvának is eladta Martinelli. 1933-ban peres eljárást indítottak a szobrász ellen, de szobor továbbra sem lett, és a pénzt sem sikerült visszaperelni. 1936. augusztus 6-án döntöttek egy szerényebb kivitelű, fekete gránittömbökből felépített öt méter magas emlékoszlop felállításáról, a tetején egy Turulmadárral, egy emléktáblára pedig a 19 hősi halott nevét vésték:
Kurisinszky Aladár zászlós, Balog István, Bozsik Sándor, Forgó György Kluka György, Kómár György, Kómár József, Kovács Bede Péter, Kürti Joachim, Medve István, Nagy Péter, Pervai János, Tannenbaum Ignác, Telek János, Tőzsér Karó János, Tőzsér Karó József, Tőzsér Karó Tamás, Tőzsér Kisjancsi Ferenc, Tőzsér Vince
A Magos (Munk) Dezső építészmérnök által tervezett emlékműre közadakozásból teremtették elő a költségeket, és 1936. november 8-án végre megtörtént az ünnepélyes avatás.
1945 után az oszlop tetejéről a Turulmadár ismeretlen körülmények között eltűnt. Az emlékoszlopon viszont elhelyeztek még két második világháborús áldozatra emlékező márványtáblát, majd később az összes második világháborús áldozat nevét tartalmazó emléktáblát. A rendszerváltást követően a falu lakossága két pártra szakadt, és csak nehezen tudtak érvényes határozatokat hozni utcanévváltozások és emlékjelek tekintetében. A Turulmadár pótlására 1992-ben került sor, Bobály Attila Somoskőújfalun élő szobrászművészt bízták meg a bronzöntvény elkészítésével. Az avatásra 1992. augusztus 20-án a Kazári Búcsú alkalmából került sor, ahol az avatóbeszédet Papp Gábor művészettörténész tartotta. Az avatási ünnepségen Virág Ferenc, az MSZMP lapjának, a Szabadságnak a főszerkesztője is fel akart szólalni, de Kapás Imre nem engedte a mikrofonhoz, és sérelmezte, hogy akik néhány évvel ezelőtt még horthysta fasiszta szimbólumként emlegették a turult, részt vesznek az avatóünnepségen. A dulakodásban egy középkorú asszony leköpte a főszerkesztőt, amiből bírósági ügy keveredett. A búcsú után a kulturális bizottság lemondott, a pénzügyi bizottság elnökét leváltották, majd ez törvénytelennek bizonyult, és az elnököt visszahelyezték. Már ekkor elterjedt a szállóige: Kazáron mindig történik valami.
Az emlékmű körül azonban lecsillapodtak a kedélyek, egészen 2010. február 14-ig, amikor az éj leple alatt a Turulmadár fejét és a lábai alatt lévő kardot letörték. A megcsonkított szobrot ezt követően daruval leemelték, és javításra Bobály Attila műhelyébe szállították. Az elmúlt csaknem öt év alatt azonban nem sikerült egyességre jutni a javítási költségek tekintetében.

---