Igen gyakran suhantam el az Uránia mozi épülete előtt, ill. valamikor rendszeresen látogattam is. Felújítása után (2006) vonzotta a szemet, de nem jutott eszembe kicsit megállni és jobban megszemlélni a homlokzatát díszítő érdekes domborművek sorát.
A Hungária fürdő alkotásai kapcsán azonban belefutottam egy értékes és meglepő információba: "...a homlokzat szobordíszei a kevéssé ismert Krisztián Sándor alkotásai, akinek az Uránia mozin láthatók még szobrai..."
(A szobor kifejezés ugyan túlzás, de mégis, az épületdíszítő dombormű is szobrászati alkotás.)
A mai "Uránia Nemzeti Filmszínház" őse, az épület első számú birtokosa egy mulató volt (míg maga az épület részben lakóháznak épült /tervezte Schmahl Henrik, építtetője Rimanóczy Kálmán építési vállalkozó –Nagyvárad/ volt/, ez a kettős funkció egyedülállóvá teszi a kialakítást).
A tervek alapján a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemei, az arab-mór építészet díszítőelemek ötvözete jött létre, "...Budapest egyik legmeghatározóbb „mór” stílusú épülete." Itt működött eleinte a Caprice, később az Alhambra nevű orfeum (az Uránia Tudományos Színház 1899-ben nyílt csak meg). A homlokzati díszítő domborművek láthatóan az eredeti funkcióhoz kötődnek.

Életrajzi lexikon velencei gótika

A dombormű-sorozat középső két jelenete a felirat felett eltér. Balról egy vidám kép egy kígyóbűvölőt mutat, amin a nézők igen jól mulatnak. Jobbról hasonló jelenet: az előadás és szemlélői, a mulatozó közönség. A mulattató egy zenész, középen egy buja hölgy fekszik egy néző ölében "leplezetlenül" (nyilván, mint a szórakoztatás odaillő szereplője).
A sorozat két oldalán szimmetrikus elhelyezésben – stílusában egymástól elütő két táncosnő látható – ez a két motívum ismétlődik mindkét oldalon: egyikük szemből, másikuk (könnyedebb előadásban) hátulról mutatja a csörgődobot rázó, lenge ruházatú hölgyeket.

---