Szomorú-felemelő történetet mesélt tárlatvezetőnk az Epreskerti séta során. A mű alkotója, a fiatalon elhunyt Körösényi Tamás Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, az MKE tanszékvezető tanára 2002-ben viaszból formálta meg Szobor Pozsonynak című szobrát.
Halálát követően az Epreskerti Parthenon-Fríz Teremben (ahol felállították ezt az alkotást is) jelképes ravatalánál búcsúzhattak tőle, akik ismerték.
Ezt követően kollégái összefogtak és megteremtették annak feltételét, hogy a művet bronzból kiöntethessék, amihez mindent megmozgatva megfelelő támogatókat kerestek (ld. az utolsó fényképet). Az avatásra 2013. május 15-én kerülhetett sor http://www.mke.hu/node/33833

A mű Körösényi művészete jelentős korszakának darabja. "A metafizika alapkérdése, ... mások mellett a lét és nemlét közötti ingadozást, a megélhető dimenziók lehetőségeit sejteti.... Az egyszerre érzéki és üres „szellemtestek” arra emlékeztetnek, hogy „mindaz, amit megneveztünk, csakugyan van, és mégis, ha meg akarjuk ragadni a létet, mintha mindig az ürességet markolnánk”..."
Itt már – 2005; Műcsarnok – művészetében Messerschmidt (1736-1783) http://en.wikipedia.org/wiki/Franz_Xaver_Messerschmidt Pozsonyban készített groteszk karakterfejeinek hatása mutatkozik. Újra a forrásból idézve: "Messerschmidt az egészen bizarr, groteszk ábrázolásig ment el, a legenda szerint meghasonultan, az arány szellemével viaskodva."
Körösényinél a súlyponti kérdés az arány problematikája; ez a 90-es évek végétől vált szobrai témájává. Az alkotás Messerschmidthre utal, megidézi az „arány szellemét”.

---