Ossip Zadkine 1890-ben született Szmolenszkben, és 1967-ben halt meg Párizsban, ahová 1910-ben telepedett le. Kezdetben a kubista mozgalom tagja volt, később a kubizmus fenegyerekének számított, majd az afrikai művészet befolyására kialakított egy sajátos lendületes stílust, amit rengeteg találékonyság jellemez.
Talán az egyik legismertebb műve „Az elpusztult város” (1951-1953), amely egy szív nélküli embert ábrázol, emlékeztetve a német Luftwaffe 1940-es bombatámadására, amelyben Rotterdam egész belvárosa szinte teljesen megsemmisült, és ennek következtében a holland hadsereg kénytelen volt kapitulálni, hogy megmentsék a többi várost.

„Az emlékmű egy kőtalapzaton álló bronzalak, minden földi vigasztól megfosztottan, kétségbeesetten tárja az ég felé széteső és remegő karjait. Arca rettenetet fejez ki a szélsőséges belső gyötrelem és fizikai fájdalom hatására. A szobor kifejezőerejét fokozza, hogy a teste közepén űr tátong, mint akinek kitépték a szívét, és egész bensőjét. A szobor alternatív címe: Város szív nélkül.”
„Későbbi munkásságában Zadkine sokkal kevésbé maradt hű a kubizmus aszketizmusához, inkább a negatív terek szabadsága és a kifejező torzítások érdekelték, akárcsak bizonyos vezérmotívumok a részletekben, melyeket az analitikus kubizmus jelképrendszeréből merített, és a mester visszatért az álló alakokhoz, szembefordítva őket a térrel, amely magába nyelte őket. Ezek az alkotások végső soron inkább expresszionistáknak bizonyultak, mint kubistáknak, legalábbis az ortodox szemlélet szerint. A "kubista szobrászat" kifejezés ellentmondásosnak tetszik: A különböző nézőpontok egyidejűsége - amelyek a sík felületen egymást kizáró, térbeliséget és mozgást idéző perspektívákat halmoznak . Egyfelől a térbeliség látszatának eszméje, másfelől a valós térbeliség között ingadozik.”
„A lerombolt város emlékművében az anatómia tagadása, a végtagok szétdarabolása, a mozdulat szinkópaszerű ritmusa végül is azt eredményezte, hogy a nézőpontok valósággal megsokasodtak egyetlen alkotáson belül, de bármennyire deformáltak is részleteiket tekintve ezek a jelképekkel megtűzdelt képmások, továbbra is tiszteletben tartják az emberi test arányait, olyannyira, hogy Zadkine még mindig a legkönnyebben értelmezhető művész valamennyi kubista között.”
(Herbert Read: A modern szobrászat, Corvina Kiadó, 1974)

(Zenés melléklet itt hallható: https://www.youtube.com/watch?v=9pYeZDURGuA
itt pedig még több kép látható: https://picasaweb.google.com/116534517829078183045/TheDestroyedCity#slideshow/5608534316556377330 )

---