Nyírábrány település eddig nem létezett az oldalon, amin csöppet nem csodálkozom, mert nekem is évekig tartott, mire el tudtam jutni arrafelé. Így is egy Szatmárnémetiből hazafelé (Debrecenbe) vezető úton kértem meg barátaimat, hogy menjünk be a határállomásnak számító község központjába. Ott három szobrot, emlékművet találtunk. A legérdekesebbnek ez a viszonylag korán, 1923-ban állított kisméretű alkotás számít. A megyei forrásokban nem is találtam meg az adatait, csak itt a Hősi emlék adataiban. Az alkotást látva, meg mertem volna esküdni a helyszínen, fotózás közben, hogy a szobrász Nagy Sándor János, aki az álmosdi emlékművet is készítette.
Meglepve láttam meg ma este itt nálunk az adatokat. A leírás többi részét ma délután a Méliusz Könyvtárban találtam. Egy név, és évszám nélküli valamikori (talán a 80-as évek elejéből származó) helytörténeti dolgozatból való, a háborút még átélő idős emberek visszaemlékezéséből írt településtörténet; kéziratból:

"Nyírábrány község lakosságából az első világháború áldozata lett 73 ember. Természetesen a férfi lakosság fegyver forgatásra alkalmas jelentős hányada katonai szolgálatot teljesített. A háború folyamán hadifoglyokat telepítettek a falu területére. Ezek a foglyok a helybeli földbirtokos, özv. Szapáry Gyuláné uradalmában dolgoztak. A grófnő köteles volt őket élelemmel eltartani, és vigyázni arra, hogy megfelelő bánásmódban részesüljenek. Azonban, mint ahogy ma már pontosan tudjuk, a bánásmód és élelmezés terén voltak hiányosságok. A rossz élelmezés és az embertelen bánásmód következtében a hadifoglyok megtagadták a további munkát."

Az emlékmű kétalakos. Bocskai korából származó ruházatban ábrázolta őket a szobrász.
Legutóbb 2012-ben újították fel közadakozásból – ugyanúgy, mint ahogy el is készült 1923-ban.

---