Az elmúlt év a tudós halálának 100. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő Herman Ottó Emlékév jegyében telt. Ennek zárásaként a mostani hétvégén nagyszabású ünnepségsorozatot szerveztek a főváros különböző helyszínein. Nyitó aktusként a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádsora alatt az újonnan elhelyezett mellszobor ünnepélyes felavatására került sor.

A mellszoborral a polihisztorra emlékeztek. Herman Ottónak (1835 – 1914) nem volt diplomája, mégis, mint "autodidakta természettudós" jelentős tevékenységet folytatott. Folyamatosan fejlesztette tudását és eredményeit többnyire publikálta. Ugyanakkor újságíróként és országgyűlési képviselőként Kossuth Lajos követője volt.

Ahogy az avatáson elhangzott: "...Herman Ottó sokoldalú, színes egyéniség volt, talán az utolsó polihisztor, aki egészen eltérő területekkel foglalkozott. Autodidakta módon tanult természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus, újságíró, fényképész és grafikus, számos egyesület és központ alapítója volt. Írásain generációk nőttek fel, az általa kezdeményezett Madarak és fák napja máig jelentős alkalom az iskolákban."

A záró ünnepségsorozat keretében a tudós méltatása mellett az emlékév alkalmából kiadott plaketteket, a Herman Ottó-díjakat adtak/adnak át, amelyek szintén Györfi Sándor alkotásai.
A díjakat három kategóriában adják át azoknak, akik a tudós ma is aktuális üzeneteinek legjobb értelmezői, hirdetői, interpretálói. Így a Herman Ottó Polihisztor-díjjal, Mediátor-díjjal és Innovátor-díjjal kutatókat, gondolkodókat, az ő szemléletét átadó pedagógusokat jutalmaznak. "Műlapzártáig" a kitüntetettek névsora nem ismert.
Ugyancsak a záró ünnepségek keretében rendezik meg a “HERMAN OTTÓ a polihisztor munkássága, hatása” című konferenciát, ill. kötetlenebb formában is sor kerül eseményekre.

---