Zala vármegye közönsége közadakozásból emeltette a szobrot. Itteni elhelyezését indokolta, hogy a Megyei Bíróság mai székháza akkor Vármegyeháza volt, Deák Ferenc politikai tevékenységének is egyik színhelye.

A szobor életnagyságnál nagyobb, bronzból készült, a nyugodtan szónokló Deákot ábrázolja zsinóros ruhában.

Alsó részének bal oldalán szignó:
MINTÁZATA BÁRÓ VAY MIKLÓS 1878.

Jobb oldalt:
ÖNTÖTTE ROCHLICH ÉS PANNINGER BÉCSBEN.

Magas, tagolt, gránitból készült talapzaton áll, a talapzat első, felső részén vésett felirat: Deák Ferencnek Zalamegye közönsége 1879. A szobrot a múlt században készített, később elpusztult, 1990-ben rekonstruált vaskerítés veszi körül.

Vay Miklós (1828-1886), Bécsben tanult, jobbára ott is dolgozott. Főleg zsánerfigurákat, emlékműveket készített akadémikus stílusban Ismertebb művei: Vörösmarty Mihály szobra Székesfehérváron, Kisfaludy Sándoré Balatonfüreden.

Deák Ferenc (Söjtör 1803-Budapest 1876) zalai köznemesi család gyermeke, tanulmányainak befejezése után kehidai birtokán telepedett le, előbb kisebb vármegyei tisztségeket vállalt, 1833-tól ő képviselte megyéjét a pozsonyi diétán. Hamarosan az ellenzék egyik elismert vezetője lett. 1848-ban igazságügyi miniszter. 1854-től Pesten élt, a passzív ellenállás egyik vezéralakja. Jelentős szerepe volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Élete utolsó évtizedében a haza bölcseként emlegették.


Forrás: Németh József - Egerszegi örökség

"Deák Ferenc szobra (a Deák F.-tér ligeti sétányán). Három évi gyűjtés után 1879-ben állíttatta fel Zala vármegye közönsége a törvényház (régen vármegyeház) előtt azon a téren, amelyet a város adományozott e célra. A hely történelmi nevezetességű, mert itt hangzott el a «haza bölcsé»-nek legemlékezetesebb beszéde a közteherviselés mellett. A szobron is a szónokló Deák van megörökítve. A fekete márvány alapzaton álló bronzszobor az ország legsikerültebb Deák-szobra. Az arcmodell is azon kép után van mintázva, amelyet Deák a legjobbnak ismert el. Vay Miklós alkotása a szobor, körülbelül 13 ezer forintba került a talapzattal együtt. A költségekhez a Vármegye Nemesi Pénztára majdnem felerészben járult. 1879. szeptember 1-én leplezték le a téren tartott utolsó vármegyei közgyűlés keretében. Az ünnepi beszédet Svastics Benő alispán mondotta."

---