Meg mertem volna esküdni, hogy ez a villa, ill. jellegzetes szecessziós díszei már szerepelnek itt, a lapon. Jó ideje keresem, meg is találtam egy másik lap bejegyzései között, hogy korábbi (feltételezett) gazdáját Béla erre a címre irányítja. A lap azonban nincs, a korjelző építészeti és épületdíszítő motívumok azonban nem hiányozhatnak.
Többször jártam arra, meg kellett várni azonban a téli, lekopaszodott fákat, amik engedik a homlokzat viszonylag jó fényképezhetőségét... mindezt napsütéses időben. Mondanom se kell, a biztonsági őr elutasító volt, igaz, ha beenged és közelebb kerülök a házhoz, ugyancsak nem hozott volna teljes eredményt. Az épület csodásnak leírt belsejének megtekintéséről nem is álmodtam http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitas/korossy-villa-budapest-varosligeti-fasor-47/619/2

A forrásnál jelölt könyv a Zeneakadémia előfutárának, építőik számára amolyan tanulmánynak tartja a villát, aminek építője, egyben építtetője Kőrössy Albert és ugyanolyan átgondolt ikonográfiai program jellemzi, mint a Zene Palotáját, legalábbis annak modern rétegét. Itt is jelen van t.i. az ikonográfiai kettősség, a dionüszoszi motívumok (mákgubók, "szőlőleveles- és fürtös indadísz" = mámor), szemben pl. a Napistenre utaló napraforgókkal, itt említve a több helyen látható páva-motívumot, ami ugyancsak mitológiai utalás..

A csúcsdíszt kitöltő három napraforgóra, "az oromzat jobb sarkában angyalok tartotta hármas pajzsú címer rímel." A főhomlokzat oromzatán ugyancsak a Nap- és művészisten Apollónra történik utalás a három művészeti ág, a Szobrászat, Építészet és a Festészet művelőinek megjelenítésével. Így a hármasság jellemzi az oromzati domborművet is.

A második forrás az oromzati dísz építész alakjában magát az építőt véli látni, mivel az előtte látható épület a villa körvonalait mutatja. Ez természetesen elképzelhető, sőt lehetséges, mindössze azért nem tudok teljesen azonosulni a gondolattal, mert az általam ismert fényképek szerint Kőrössy nem viselt szakállt.

---