Valamikor – lassan egy éve – jártam a Benczúr utcában, amikor felfigyeltem a villára és díszítő alkotásaira. Az első emeleti erkély (gyönyörű, jellegzetes korlátjával), ill. az erkélyt támasztó atlasz és kariatida (egy férfi és egy női) alakja nem is annyira volt szembetűnő számomra, mint az őket tartó, maszkra emlékeztető konzolok.

A háttér, az érdekesség most "talált meg", amikor egészen más után keresgéltem, de belefutottam a Szecessziós Magazin egy cikkébe. Google találat volt, sajnos nem sikerült megtalálnom, a cikk mikor íródott.Bolla Zoltán írása nagyon tartalmas, de igen szerteágazó ismereteket tartalmaz, ebből "merítek".
Olvasom, a szecesszió stílusának egy késői szakasza az épületszobrászatot is érintő "geometrizáló későszecesszió", ami Magyarországon néhány év késéssel jelentkezett. Ebből származtatható az érett jugendstil korszaka, amely képviselője Franz Metzner. Metzner munkásságának háttere (leegyszerűsítve) egyrészt az egyiptomi épületszobrászat, a "pillér és szobor tökéletes egysége", másrészt az asszír-babiloni művészet elemei, amelyek feltárásának eredményei, a kutatások publikációi a század-eleji évekre tehető.

Mivel Metzner munkássága Magyarországon is ismert volt, a szecessziós építészet nagy alakjai is alkalmazni kezdték úgy a geometrizáló épületszobrászatot, mint a monumentalitás irányába ható, Metzner által inspirált díszítéseket.

A Dayka-villa épületdíszei éppen ezt a korszakot képviselik, a "maszkok" nem mások, mint a müncheni "Rajna aranya" borház kapuőrzőjének, „szigorú asszír” arcának magyar megfeleltetése.

Nem véletlen tehát, hogy a Benczúr utcában járva megragadott az épületdíszítő elemek érdekessége és kevésbé a "hagyományos" támasztó alakok, hanem inkább a Mezopotániából Németországon át stílusában hozzánk érkező két asszír arc.

---