A 19. század váradi köztéri szobrai közül a legjelentősebb Szent László bronzszobra, amelyet 1893. szeptember 10-én állítottak fel, a róla elnevezett főtér közepére, az azelőtt ott elhelyezett kőszobor helyére. Az egész alakos álló szobrot Schlauch Lőrinc bíboros, püspök rendelte meg Tóth István budapesti szobrásztól. A leleplezési ünnepély a Szent László templomban történt. Az ünnepi szentmisét a püspök celebrálta, amely a hős királyt dicsőítette. A mise után a bíboros püspök a papság kíséretében kivonult az emlékműhöz, azt felszentelte, és megáldotta. A szobor összesen mintegy 12 ezer forintba került. Az alkotás meghatározó városképi eleme lett (egészen a lebontásáig) Nagyvárad főterének. A király alakja három méter magas.

A nagyváradi román hatóságok a váradiak számára kiemelkedő jelentőségű szobrot 1923. július 13-án távolította el a város főteréről. A 18 mázsás alkotást emelőkészülékekkel vették le a helyéről, és egy hatalmas társzekérre rakták, és elszállították.

"A szobor eltávolítási ideje alatt nagy közönség tartózkodott a Szent László téren, s közülük többen sírva fakadtak."

A szobor helyére I. Ferdinánd lovas szobra került.
A Szent László emlékművet a római katolikus székesegyház előtt helyezték el.

---