Rotterdami Erasmus szobra Rotterdam legrégibb épségben maradt szabadtéri alkotása. Története valóságos regény. A nagy humanista gondolkodó első szobra 1549-ben készült el fából. A krónikák szerint a Hollandiába látogató II. Fülöp spanyol királyt kívánták megörvendeztetni e művel, amely az első világi tárgyú szobor volt Rotterdamban. Ez hamar tönkrement, és 1557-ben kőszoborral helyettesítették, 1572-ben a hódító spanyolok azonban összetörték és vízbe vetették. A harmadik Erasmus-szobrot Hendrick de Keyser alkotta.

Hendrick de Keyser 1565-ben Utrechtben született, de Amszterdamba költözött, ahol sok híres épületet tervezett, többek között a Suiderkerk (Déli-templom) és a Westererkerk (Nyugati-templom) fűződik a nevéhez. 1618. augusztus 29-én megbízták Erasmus bronzszobrának az elkészítésével, és ezért 600 forint előleget kapott. A mintát 1619. november 20-án jóváhagyásra benyújtotta a városi tanácsnak, és a szükséges bronz értékét 2550 forintban határozta meg. A szobrász 1621. május 5-én meghalt, az öntést pedig csak ezután, 1622-ben Jan Cornelisz Ouderogge végezte el Hendrick fiának, Pieternek a felügyelete mellett. Az elkészült öntvény 1554 kg súlyú lett és a költségek meghaladták a 10 000 forintot. Hogy ez milyen hatalmas összeg volt, azt mutatja, hogy 1642-ben Rembrandt az „Éjjeli őrjárat” című festményéért 1600 forintot kapott. Az elkészült szobor kezdetben gyönyörűen csillogott, mint az arany, de aztán gyorsan oxidálódott és bezöldült.

A szobrász jól ismerte a humanista gondolkodót, életében több portrét rajzolt róla. A szobor erőteljes stílusjeleket hordoz. Bő ruhába burkolózva, fején egy jellegzetes sapkával, kezében tartott hatalmas könyvét éppen lapozva, mintha lépne egyet, amint mélyen elmerül gondolataiban. Az alkotás mély benyomást keltett a híres holland költőre, Joost van den Vondelre (1587--1679), aki egy verset írt a gyönyörű szobor tiszteletére:
„…Amint egykor a kő, úgy most a fém világít. És így irigyen mozdul a pompás látvány. És igen, a fenséges rotterdami Erasmust tisztelték és aranyba öntötték."

A szobor kezdetben egy hídon állt, de 1674-ben le kellett venni, mert a hídszerkezet összeomlani látszott. Az ideiglenesen raktárba helyezett szoborral kapcsolatban felmerült, hogy a Rotterdam esetleg eladja Bázelnek, ahol a tudós meghalt. 1677-ben aztán sikerült egy stabil talapzatot készíteni.

Ezután Napóleon akarta megkaparintani, hogy a bronzból ágyút öntessen, de erről a szándékáról – magas váltságdíj ellenében -- lemondott. Az 1940-es bombázást csodával határos módon vészelte át. A város vezetői a náci megszállás idején úgy mentették meg a beolvasztástól, hogy a szobrot egy múzeum udvarában elásták, és így néhány év múlva ismét előkerülhetett, majd a Coonsingel és a Blaak sarkán helyezték el.
1964-ben a metróépítkezés miatt áthelyezték a Grotekerkpleinre, a Szent Lőrinc-templom elé. 1966. november 21-ről 22-re virradó éjjelen a szobor fejjel előre lebukott a talapzatról, de gondosan helyreállították és visszatették a helyére.

A szobrot gyakran veszik körül fiatal diákok, arra várva, hogy beteljesedjen a legenda, miszerint egyszer, amikor megkondulnak a templom harangjai, Erasmus lapoz egyet a kezében tartott könyvében.

---