Az alkotás kútszobor, de amikor ott jártam, nem működött. Mögötte a péceli Ráday kastély egyik udvara, a márvány istálló előtti udvar van.
„Ráday Gedeon a kastély nagytermének előterét nevezte több alkalommal „péceli Parnasszusnak". Barátaival, munkatársaival: Kazinczy Ferenccel, Kölcsey Ferenccel és a szintén Pécelen élő Szemere és Fáy család tagjaival beszélgettek és ettek ott. Rádaynak köszönhető, hogy szellemileg és kulturálisan Pécel volt abban az időben Magyarország egyik legjelentősebb települése.”
1979-től Pécelen van Pannonhalmi Zsuzsa műterme.

„Pégaszosz vagy Pegazus szárnyas ló a görög mitológiában, Poszeidón és Medusza gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Meduszát, akkor ugrott ki a nyakából. Pégaszosz az Olimposzon lakott és az istenek segítőtársa volt. Pégaszosz patanyomában fakadt a Helikon-hegységben a Hippokréné-forrás (a név szó szerint lóforrás-t jelent), amelynek a vize a költői ihletet biztosította.”
A „Parnasszosz” irodalmi megjelenésében a szépség és a művészet eszményi helyszíne, a költészet otthona, a tökély és a halhatatlanság jelképe.

„A porcelánsamott igen kemény, ellenálló anyag – hiszen ennek köszönhető, hogy kültéri plasztikái állják az időjárás megpróbáltatásait. De ezt a kemény anyagot kellemes, természetes földszíneivel olyan finoman, árnyaltan festi meg, hogy ez a keménységet sugárzó anyag meleggé, szinte lágy hatásúvá válik.” Írta T. Bruder Katalin restaurátor Pannonhalmi Zsuzsa műveinek anyagáról.

---