„Ma délután 3 órakor kitör az ellenforradalom” – ezeket a szavakat Bayer Ferenc százados, kiképzőtiszt jelentette be a Ludovika Katonai Akadémia tisztinövendékeinek 1919. június 24-én, az ebédidőt követő sorakozó alkalmával. Ezzel kezdetét vette a Tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb puccskísérlet, melyben Lemberkovics Jenő százados vezetésével, 29 tiszt és 257 tisztinövendék vett részt.
„Végre elérkezett az óra, amikor a hazátlan bitangok kezéből kicsavarhatjuk a tőlünk orozva elvett fegyvert, letéphetjük a gyűlölt vörös rongyot, hogy helyébe kitűzhessük szent háromszínű lobogónkat.” – mondta Bayer százados. Ám a zendülők hibásan mérték fel az erőviszonyokat és másnap hajnalra Haubrich József hadügyi népbiztos felszámolta a lázadást. A véres megtorlást Guido Romanelli olasz ezredes, az antant Magyarországra küldött megbízottja akadályozta meg határozott fellépésével.

A megmozdulás első évfordulóján, 1920. június 24-én a Ludovika kertjében emlékoszlopot állítottak a harcokban elesett ludovikások tiszteletére. A Sidló Ferenc által készített kőoszlop tetejét a magyar korona, homlokzati részét egy töviskoszorús kard díszítette. Felirata a következő volt:
„1919. JÚNIUS 24. / A LUDOVIKA AKADÉMIÁNAK / A NEMZETI ESZMÉKÉRT VÍVOTT / DICSŐ KÜZDELME EMLÉKÉRE”
A díszes kőoszlop oldalára a Ludovika Akadémia vértanúinak nevét vésték: „Lemberkovics Jenő, ivándai Karátson István, Mildner Ferenc századosok, Erődy Ödön tartalékos főhadnagy és Pogány Jenő II. évfolyambeli akadémikus.”
Az avató ünnepségen részt vett, az akkor még alig három hónapja kormányzóvá választott Horthy Miklós is. Az avató beszédet Kozma Miklós tartotta: „Aztán jött a vörös ár és elöntött mindent, és ki akarta szakítani az idők folytatását az ezeréves magyar történelemből és meg akart szüntetni és meg akart szakítani mindent, ami nemzeti érzést, nemzeti eszményt, hitet, vallást, családot, becsületet és tisztességet jelent.” – mondotta.

A ludovikásoknál hagyomány lett, hogy minden év június 24-én megemlékezést tartottak az emlékoszlopnál.
1938-ban a honvédelmi miniszter rendelete június 24-ét hivatalosan is a Ludovika Akadémia és a magyar vitézség katonai emlékünnepévé nyilvánította.

Az alkotás további sorsára nézve nem találtam adatot, de szinte biztosra vehető, hogy 1945 után távolították el.

---