A korabeli igazságügyi kormányzat által meghirdetett pályázat nyerteseként a Gyorskocsi utca, Nagy Imre tér, Kacsa utca és Fő utca által határolt épületkomplexum tervét Jablonszky Ferenc készítette 1909-ben. A Gyorskocsi utca valószínűleg sokaknak, legalábbis sok budapestinek ismerős (Fővárosi Büntetés-végrehajtás), de további intézmények is működnek a tömbben. Számomra nem egyértelmű, hogy ezen a részen eredetileg milyen intézmény működött, holott nyilván ez határozza meg a szobrok elhelyezését és témáját, ami egyértelműen az igazságszolgáltatáshoz köthető.
Annyi biztos, hogy jelenleg itt, a Fő utcai oldalon a XI–XXII. kerületi Ügyészség működik, tehát minden köztes esetleges változás után is igaz, az igazságszolgáltatás egyik fontos, helyi szerve, vagyis – ahogy az épület lényegében megőrizte funkcióját, a két szoborcsoport témája is létjogosultságát.

A bejárat egyik oldalán főalakként a törvényt és bíráskodást (preator – ld. római történelem ie. 4. évszázad) megtestesítő, másik oldalán az igazság, az igazságszolgáltatás szobrát (Justitia) látjuk (mellettük két-két gyermek áll). Róluk, az igazságszolgáltatásban elfoglalt helyükről (Justitia istennőről – ld. római mitológia) a forrásban jelölt utolsó két címen lehet bővebben tájékozódni.

Ami számomra zavart okozott, úgy tűnik, az ábrázolásban mintha szerepcsere történt volna – bár ez nem igazán jó kifejezés. Példának véve a balassagyarmati "A városi bíróság főhomlokzati szobrai". című lapot (ld. a kapcsolt műlapot), ott (is) látható ugyanezeknek a szereplőknek megformált alakja. A nőalakként ábrázolt Justitia kezében látjuk a kardot, míg a Preator (férfi) a törvény paragrafusait tartalmazó papirusztekercseket fogja. Ez pedig a logikusan elképzelhető, ill. az ismert ábrázolásokhoz közelebb álló megfogalmazás.
Itt a kardot a férfi kezében látjuk, a papirusztekercseket a női szereplő tartja.
Megítélni nem tudom, mi az oka ennek a cserének, hiszen Justitia egyértelműen istennő, ábrázolásában a pallos a büntetés eszköze, egyik jellemző attribútuma.

---