Az 1241. évi tatárdúlást követően, a XIV. század végére épült fel Váradon a középkori Magyarország egyik legmonumentálisabb építészeti csodája, az ereklyékben is bővelkedő gótikus katedrális. A csarnoktemplomnak 28 oltára volt, a legszebbet, a Nagyboldogasszony oltárát Luxemburgi Zsigmond adományozta az egyház számára. Szent László karjait, a fejereklyét (ma Győrben látható), és a halotti leplét is a templomban őrizték.
Nagyvárad abban az időszakban királyi temetkezőhely volt.

Az első hermát 1566 után Naprághy Demeter erdélyi püspök a gyulafehérvári állami kincstárból megszerezte, és ezután Prágában megjavíttatta, s amikor elhagyni kényszerült püspöki székét, és győri püspökké nevezték ki, akkor azt magával vitte. Azóta a váradi római katolikusok többször kérték vissza az eredeti hermát, de az a mai napig Győrben látható.
1780-ban kapott Várad egy kis darabkát Szent László koponyacsontjából. Egy rokokó kazettában vitte Győrből Váradra gróf Kornis Ferenc.
Schlauch Lőrinc bíboros Szent László szentté avatásának 700. évfordulójára új hermát készíttetett. Link Fülöp ötvös alkotta meg a 44 kg súlyú ezüstből, aranyozással készült hermát.

A ma Váradon látható ereklyetartó nem másolata az eredetinek. Gazdagon aranyozott, zománcképekkel díszített mestermunka, drága és féldrágakövekkel ékesítve.
A hermát sokáig a templomban, egy külön, az alkotásnak készített oltárszekrényben (ami egyben a páncélszekrény szerepét is betöltötte) őrizték. Mostanában a székesegyházban létesített egyházi múzeumban áll. Aminek jelenleg sok kincse éppen Debrecenben látható, a Déri Múzeum időszaki kiállításán.
A szocializmus idején, 1976-ban el akarták vinni a váradi kincseket Bukarestbe, de ezt sikerült megakadályozni.

A fotók több évvel ezelőtt készültek. Az idén, május elején a XXIV. Festum Varadinum ünnepség keretében körmeneten vitték körbe, mint minden évben, a Petőfi park mentén, a hermát. A mise idején a székesegyház szentélye előtt állt. Természetesen megfelelő biztonsági intézkedések között tették ezt meg.

---