A szobor a piactéren látható. Nyakában kötél, kezében gitár, vagy tambura, balladák énekmondója, és így a helyszín a szobor felállításához nagyon jól van kiválasztva. Piacon, embereknek énekel, mond el történeteket. A történetek nem lehetnek derűsek, mert a két mellékalak két megbilincselt, szenvedő ember. Lehet, hogy Krleža írását elolvasva kiderülne, kik ők.

„Miroslav Krleža fő művei közé tartozik az 1936-ban megjelent Petrica Kerempuh balladái, mely a horvát s értelemszerűen a horvát-magyar közös múlt évszázadait idézi szemléletes képekben. Petrica Kerempuh garabonciás vándordiák, csavargó, nagy népi odamondó, az ő plebejus alakja a balladák énekmondója. Ludas Matyihoz, Naszredin Hodzsához, Thyl Ulenspiegelhez hasonlít, bár ezeknél megtiportabb és kevésbé meseszerű figura, mert igazságot tenni nem áll hatalmában.”
Vanja Radauš (1906 – 1975) horvát szobrász, festő és író. A 20. századi horvát művészet vezető személyisége

---

Angol leírás, sztori

"Standing in a small square filled with flower stalls is a mischievouslooking statue of Petrica Kerempuh, the work of sculptor Vanja Radauš. A much-loved character from Croatian literature, Petrica Kerempuh is a plebeian prophet, rascal and cynical commentator on contemporary events, a sort of predecessor of modern standup comedians. His most notable incarnation can be found in “The Ballads of Petrica Kerempuh” (1936), written by Croatia’s leading 20th-century writer Miroslav Krleža."