Kultúrtörténeti szempontból a Szent Anna utca, és az ott álló római katolikus templom (ma már székesegyház) egyedülálló szerepet töltött be Debrecen életében.
A reformáció korától, az 1700-as évekig tilos volt a városban katolikus vallású embereknek letelepednie. 1715-ben hozták meg azt a törvényt, melyben kötelezték Debrecent, hogy katolikus templomot építsen (akkor még nem létező) hívei számára. Itt, a Szent Anna utcán alakult ki, a meglehetősen zárt és különálló életet élő katolikus kisebbség közössége. Ezt ünneplik most, 2015-ben, mint a városban 300 éve megtelepült vallási közösség ünnepét.
A templomot, mint a város egyetlen jelentősebb barokk épületét, 1719-ben kezdték el építeni Carlone Giovanni Battista tervei szerint, még tornyok nélkül. 1746-ban szentelték fel.
Jelenlegi, kéttornyos formáját 1834-ben Povolny Ferenc építész alakította ki.
Nagyobb méretű restauráláson esett át az épület 1927-ben, és 1936–1937-ben. Ez utóbbi építkezések tervezője Wälder Gyula építész volt. A főoltárt is ekkor alakították át, a ma is látható módon.

A főoltáron szembe nézve balról jobbra, négy nyugati egyházatya szobra látható: Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely pápa, Nagy Szent Leó pápa és Szent Ambrus. A főoltárt és a szószéket is Walder Gyula tervezte. Az életnagyságúnál nagyobb szobrokat egyes források szerint Markup Béla szobrász alkotta.
"A barokk főoltárokat a Tridentinum előírása szerint legalább két latin egyházatya szobrával kellett díszíteni. A debreceni Szent Anna-templom négy egyházatya szobra kettős párt alkot, a püspökök lila, a pápák fehér öltözékben láthatóak."

Életrajzuk, sorban:
Szent Ágoston: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston
Szent Gergely pápa: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Gergely_p%C3%A1pa
Szent Leó pápa: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Le%C3%B3_p%C3%A1pa
Szent Ambrus: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Ambrus

A szobrok alkotójának nevét Sz. Kürti Katalin debreceni szobrokról szóló, 1977-ben megjelent könyve tartalmazza, de forrás nélkül. Az utóbbi években, a templomról megjelent írásos anyagok, könyvek egyike sem írta le Markup Béla nevét. Még az idézett szöveg forrása, Hapák József–Keresztesné Várhelyi Ilona: Szentebbül megújult című könyvében sincs benne (42. p.). Ugyan, ez a kötet egy reprezentatív fotóalbum, de egész részletes kísérő szöveget írt hozzá Ilona asszony.

---