Rendhagyó műlap egy megrongált, majd lebontott alkotásról, amit 2009-től megőrzésre befogadott a BTM Aquincumi Múzeuma, ahol azóta látható. A műlap tehát a Római úton egykor felállított alkotásról szól (ld. az archív képeket), amit a múzeumba menekítettek, ahová én "bekukkantottam".
A nem hétköznapi alkotás úgy kultúrtörténeti, mint művészi értékénél fogva egyedülálló, amit megpróbálok felidézni.

A Víziorgona mellett kirakott felirat szerint:
Aquincumi Víziorgona művészi átirata
Fekete Tamás szobrászművész 1993-ban készült alkotása

Tehát, egykor volt egy Aquincumi Víziorgona, története Kr. u. 228-ban kezdődött, amikor Aquincum polgárvárosának egy előkelősége egy hordozható orgonát ajándékozott a posztósok collegiumának.Ez az egyesület többféle feladatot látott el, többek között a túzoltás is profiljukba tartozott. Székházukban helyezték el az orgonát, ahol ünnepségeket és nagy lakomákat is tartottak. Ilyenkor meg is szólaltatták a hangszert.
Nem részletezem, az 52 sípos, kisméretű, hordozható orgona leírásának részletei olvashatók az elsőként jelölt forrásban. A történetben szerepel még egy tűzvész a 3. században, majd a tény: hosszú szünet után, 1931-ben az Elektromos Művek áramátalakítójának alapozása kapcsán, egy feltárás eredményeként kerültek felszínre az orgona maradványai. A megtalált darabok alapján akkor nem tudták volna helyreállítani, de a II. világháború idején ezeknekl is kb. negyede elveszett.

2008-ban a víziorgonát mégis rekonstruálták, kiállították és a közönségnek bemutatták a Művészetek Palotájában a múlt-kor csodáját http://mult-kor.hu/cikk.php?id=19593 Ebből az alkalomból felvétel készült, hangja meghallgatható (énekszó kíséreteként): https://www.youtube.com/watch?v=1nma5XegDDY

Egy, már 2009-ben megjelent cikkben olvasom: "Fekete Tamás szobrászművész alkotása, az Aquincumban feltárt víziorgona ihletéséből született kompozíció", amit a Pók utcai lakótelep igen "reprezentatív pontján" állítottak fel. Az alkotás, ha nem is kárász életű volt, de rövid fennállása alatt háromszor esett áldozatul a színesfémtolvajoknak. A harmadik alkalommal olyan súlyos károkat szenvedett, le kellett bontani. A végső döntés Óbuda polgármesterével közösen az lett, hogy felújítás után az aquincumi romkertben helyezik el – a 2009. évi Múzeumok Éjszakájának alkalmából.
Itt készültek az alkotást teljes fényében mutató felvételek is. Ezekből az egykori kútszobor körbejárása alapján készült teljes sorozat látható a mappában: https://www.kozterkep.hu/profile/853/folders/2473?auth_key=8aaa1a443cc3c1fe4717d71f99a41576

A műlap elkészítéséhez nagy segítséget kaptam a Budapest Galéria munkatársától, Szerdahelyi Márktól és két fényképészüktől, akiknek az archív fényképeket, ill. közlési jogát is megkaptam. Ezúton is köszönöm.

---