Annak a gondolata, hogy kilátószobrot építsenek a Gordon-hegy tetejére, 2003-ban, a bogárfalvi templom felavatásakor született meg Magyari Árpád, a Protemp Alapítvány volt elnökének és Hajdó István akkori gyergyószentmiklósi főesperes-plébánosnak a kezdeményezésére.
A tervek elkészítésére a Nagyváradi Egyetem Művészeti Karán 2002-ben diplomázott erdélyi magyar szobrászt, Zavaczki Walter Leventét kérték fel, aki korábbi munkáival (Szent István, József Attila, stb.) már bizonyította tehetségét. A szobor koncepciójáról ezt nyilatkozta: „Gondoltam, hogy a régit meg az új, tehát a klasszikust a modernnel keverjem, legyen minél nagyobb a kontraszt köztük.”

A „keverés” olyan jól sikerült, hogy rögtön a tervek elkészültekor megosztotta a közvéleményt. Jézus ábrázolásának ilyen formáját sokan esztétikai szempontból elfogadhatatlannak és hivalkodónak, vagy egyszerűen giccsnek tartották. Mások szerint a szobor anyaga és rendeltetése sem volt elfogadható, mert a fém teljesen idegen a székely hagyományoktól és a tájtól.
Hegedűs Enikő művészettörténész, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Egyházművészeti Bizottság referense pedig a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus szoborhoz hasonlította Zavaczki munkáját: „A tervezett kilátó nemcsak koncepcióként, de művészi megfogalmazásként is gyenge utánzat, giccses alkotás, amely anyagában, méreteiben és formai tekintetben is sok kívánnivalót hagy maga után.”

A terveket azonban a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szakértői bizottsága is elfogadta. A Hargita Megyei Tanács Főépítészi Hivatala viszont megtagadta az építési engedély kiadását, ezért Farkaslaka polgármestere a faluhoz tartozó Gordon-hegyet belterületté nyilvánította, a képviselő testület pedig megszavazta a 200 ezer eurós beruházást, amihez a pénzt több vállalkozó, magánszemély és Farkaslaka önkormányzata adta össze.

A 2011 nyarára felépített hétszintes váz galvanizált vasból, a szobor feje, keze és palástja rozsdamentes acéllemezből készült. A fémszobor kétméteres betontalapzaton áll, teljes magassága 23 méter, mellyel Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít. Belsejében csigalépcső visz fel a szobor fejrészébe, a kilátóba.
A Jézus Szíve-szobor két évvel „elcsúszott” avatásán Tamás József csíkszeredai római katolikus püspök mutatott be szentmisét, ünnepi beszédet Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős államtitkára mondott:

„Magyarország, Székelyföld, Erdély jövője a családokban, a családok együtt tartásában leledzik. Ha nincs erős családi kötelék, akkor nemzetünk sokkal gyengébb lesz. A családokat a Krisztus-hit erősítheti meg.”
Bevallotta, benne is keveredett a kétség és csodálat, amikor először szembesült a Jézus-szoborral:
„Mikor azonban körbenézetem e csodálatos, teremtett tájon, ahol az emberek évszázadok óta őrzik székelységüket, magyarságukat és hitüket, úgy éreztem, mintha valóban Krisztus szívében lennék.”
Ma már a helyiek többsége helyes döntésnek tartja Zavaczki Walter Levente kilátószobrának megépítését, és remélik, hogy a környék jelképének fog számítani, és búcsújáróhellyé válik majd.

---