Fehéregyháza Segesvárral „összenőtt” település a Nagy-Küküllő bal partján.
1849. július 31-én a közelben zajlott a segesvári csata, Bem seregei és az osztrákokat segítő intervenciós orosz cári csapatok között, melyeket Lüders tábornok vezetett.
A csata az oroszok győzelmével ért véget, Segesváron és Héjjasfalván 700-700 magyar honvéd esett el, itt temették őket közös sírba, valószínűleg közöttük volt Petőfi Sándor is, akit a közelben láttak utoljára.
1867-ben gróf Haller Ferenc a birtokán található tömegsírt bekeríttette, és föléjük a kegyelet jeléül hársfákat ültettetett. Balázs Imre református lelkész kezdeményezte és gyűjtötte a pénzt a fehéregyházi turulmadaras emlékmű felállítására. Az obeliszket Alpár Ignác már 1888-ban megépítette, de a tetején lévő, szájában kardot tartó turul csak kilenc évvel később készült el. Az elesett ismeretlen honvédek emlékművét 1897. július 31-én, a csata évfordulóján avatták fel, országos ünnepség keretében.
Az obeliszk előtt 1949-ben kétnyelvű (román és magyar) bronztáblát állítottak Petőfi Sándor emlékére. A kegyeleti hely és a mellette lévő Petőfi Múzeum fenntartója a fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület.

---