Dr. Boleman István, a magyar balneológusok kiemelkedő alakja, 1843-ban született Léván. Orvosi diplomáját 1865-ben szerezte meg Bécsben. Hamarosan Bars megye tiszti főorvosa és Selmecbánya bányaorvosa lett.
Életét a fürdő szakmának szentelte, csaknem három évtizeden keresztül fáradhatatlanul tevékenykedett Vihnyén, mint fürdőorvos. Szakírói téren is nagy jelentőségű műveket alkotott. 1878-ban megjelent „Vihnye, vastartalmú hévvíz Barsmegyében” című könyvével kivívta magának a szakma elismerését. Boleman volt az első, aki tudományos alapokra helyezte a balneoterápiát és a klímaterápiát. Mint gyakorló fürdőorvos, az alkalmazott vízgyógyászati kezelések eredményei nagyban segítették kutató munkáját. Nagyjelentőségű publikációja az 1887-ben megjelent „Fürdőtan. Kiváló tekintettel, a magyarhoni gyógyhelyekre”.
Az 1890-ben megalakult Magyar Balneológiai Egyesület létrehozása is részben az ő közreműködésének köszönhető. Az Egyesület vezetőségi tagjaként sokat tett a fürdők népszerűsítéséért, a látogatószám növeléséért. Az ezredéves országos kiállítás alkalmából napvilágot látott összefoglaló kiadványa, melyben tudományos alapossággal számba vette Kárpát medence fürdőit és ásványos vizeit.
A századfordulón Selmecbányán élt, 1905. január 25-én érte a halál. Sírja a selmecbányai Kopogtató melletti evangélikus temetőben ma is megvan.
Halála után Vihnyén, a fürdő feletti Felső parkban az egykor lakóhelyéül szolgáló Park Villa mellett szobrot állítottak emlékére. Az itt elhaladó sétaútnak hosszú ideig Boleman-sétány volt a neve. A szobor a második világháborút követő zavaros időkben eltűnt. Az 1990-es évek során előkerült a közel 90 éves alkotás, melyet restaurálás után ismét felállították, de nem az eredeti helyén, hanem a mai fürdőbejárat közelében. A szobor új talapzatot kapott, lábánál szlovák nyelvű kiegészítő táblával. A szoborba vésve Wünsch E. felirat látható.

---