A templom Petrovácz Gyula tervei alapján épült neogót stílusban, 1929-ben szentelték fel. Háromhajós, élatinkereszt alaprajzú templom,amely félköríves apszissal záródik.
A templombelsőben elhelyezett alkotások jórészt a névadó szent életével, küzdelmeivel foglalkoznak. Különösen nagy értékű és különleges az a három szárnyasoltár, amelyet ugyancsak Molnár C. Pál készített. Erről bővebbet a templom történetének leírásánál lehet olvasni, ill. ott képekkel illusztrálva, de az itt feltöltött fényképeket is többször felvillan, hiszen a szobor "hátterét" a főoltár adja.

A templom emblémája ez a sajátos arányokat mutató szobor. Mintegy óriási, tengeri vasmacska magaslatán áll Szent László alakja, fején korona, melyet glória övez, testén harci vértezet, kezében elmaradhatatlan csatabárd.

"A források szerint László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, aki „a többi ember közül vállal kimagaslott”. Nagy testi erejét még ötven éves kora körül is megőrizte. A harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan vált nagyon népszerűvé. A kiváló katonai erények mellett Hartvik püspök már Könyves Kálmán idején elismerően írt László erkölcsösségéről, erényességéről és mély vallásosságáról."

Az alkotóra vonatkozó információt a templom plébániájától, telefoni érdeklődésemre kaptam.

---