Lévát második városomnak tartom, ide mindig hazamegyünk. Itt született Édesapám, itt éltek nagyszüleim és Édesapám testvérei. Mióta ők elhunytak, már ritkábban és rövidebb ideig tartózkodok Léván. A város az utóbbi években nagyon megváltozott. Idén kedves rokonaim kalauzolásával felkereshettem a város néhány nevezetességét. De nem csak régiek, hanem újak is vannak. Erről az emléktábláról már olvastam és kértem, hogy ide mindenképpen menjünk el, nem véletlenül! Szerencsénk volt, mert az iskola udvari kapuja nyitva volt.

2014. június 4-én a Trianoni Összetartozás napján gróf Esterházy Jánosnak (1901-1957) emléktáblát avattak a Lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium belső udvarának falán.
Az emléktábla felső részén Esterházy János bronz portréja látható.
Alatta a márványtábla rövid felirat:
Gróf
Esterházy
János
"nem lehet helye
a lemondásnak"
1901-1957

Az alkotás Szathmáry Péter szobrászművész műve. Mérete: 150×80 cm.

Esterházy János (1901–1957) Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa.
"Eszterházy János hitt és kiállt a nemzeti összetartozásban és vállalta a Felvidéki magyarság védelmét, tudta,hogy szülőföldjén maradni sokkal nehezebb mint elmenekülni. Elmenekülhetett volna a fizikai és politikai meghurcolás elöl de maradt és példát mutatott."
1945 után elítélték, börtönbe zárták, kényszermunkára ítélték, majd halálra is ítélték. Elnöki kegyelem révén életfogytiglanra ítélték. 1957-ben a morvaországi Mirov börtönben halt meg.
Göncz Árpád kérésére Oroszország rehabilitálta, de Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek számít.

Eszterházy Jánosról:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_J%C3%A1nos_%28politikus%29

---