A Piac utca 38. számú ház az államosításig a "Schäfer Ferdinánd és neje Legányi Júlia árva nevelőintézet alapítvány" tulajdonában állt, majd 1950-ben államosították. A név kevésbé ismert, viszont az utca fronti üzletrész egyik bérlője igen.
Itt volt Löfkovits Artur órás és ékszerész üzlete. Szabó Lőrinc a Tücsökzene versciklusba foglalta elemista korából származó élményeit, melyek Löfkovits üzletéhez kötődnek. (emiatt sokan tévesen Löfkovits-háznak nevezik)
A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1994. január 19-én létrejött megállapodással az épületet az egyház tulajdonába adta.
Az épületet folyamatosan rendbe hozták. Ennek a háznak bejárati kapujának boltíves részén egy üvegmozaik található, ami a Luther-rózsát ábrázolja.
A kaput díszítő félköríves üveg díszítés 2001-re készül el, alkotója Cseresznye József üvegművész.
"A Luther-rózsa (németül Lutherrose) – amely számos evangélikus gyülekezet, ill. egyház jelképe – eredetileg Luther Márton személyes jele volt. (ötszírmú rózsa, közepén szív) Egy legenda szerint az eredeti mintát felesége, Bóra Katalin hímezte neki meglepetésként. Vitairatait, okmányait és leveleit Luther az ez alapján készített pecséttel hitelesítette."
Az elmúlt évszázadokban számos kis versike született, amely a Luther-rózsa jelentését, tanítását foglalja össze. Ezek közül az egyik legismertebb:
„Kinek szívében Krisztus keresztje,
Annak tövisek közt is rózsás lesz élete,
Reá kéklőn mosolyog az ég,
És Krisztus szeretete aranyozza be életét.”

---