Kalandos útja volt ennek a mellszobornak, mint ahogy kalandosra sikerült felkeresése is. Utóbbihoz: a környéken keresgéltem az időközben a lapra már feltöltött szobrokat, listámon szerepelt ez az alkotás is. Nem igazán kalkuláltam azzal, hogy az iskolák július elsején nem biztos, hogy rám várnak, de azzal különösen nem, hogy a Vásár téri Német Nemzetiségi Általános Iskola már oly mértékig belevágott a szünidőbe, hogy alig volt valami a helyén. Nagy mértékű felújításokba kezdtek, amiben – ahogy tapasztaltam kivette részét a tantestület is. A gondnok mindenesetre csodával határos módon került elő és láthatólag tevőlegesen részt vett a festék keverési munkáiban.
Ezzel együtt készségesen kísért a látszólag egyetlen helyén lévő tárgyhoz, fejével mutatta, ill. azt is, hogy dolgom végeztével merre tudom elhagyni az iskolát.

A szobor történetét a helyi újság részletesen írja le. Éppen csak keletkezési dátuma nem, ill. mindössze hozzávetőlegesen ismert (20-as évek). A mellszobor készítője az egykor az iskolában dolgozott: rajztanár, képzőművész volt, ám az alkotás valamilyen okból a kántorház padlására került. Manhertz István kőfaragó mester találta meg és mivel elég rossz állapotban volt, fel is újította, majd az iskolának ajánlotta fel.
A mellszobrot az iskola folyosóján helyezték el, az avatáson Zimányi István karnagy, az alkotó unokaöccse is segédkezett. Itt számoltak be arról is, hogy 2014. március 15-én megalakult a Zimányi Ernő Emlékbizottság azzal a céllal, hogy a művész, ill. rajz- és technikatanár, képzőművész emlékét ápolják, műveit felkutassák.

Zimányi István személyes hangú írása olvasható a művészről IN MEMORIAM ZIMÁNYI ERNŐ címmel a második forrás cikkében.

Fogarasy Attila verse ugyancsak róla:
"Hosszú éveken át rajzot tanított a falunkban.
Számos olajkép és mellszobor őrzi nevét.
Ám ez a gazdag örökség szétszóródik a térben,
Tárlaton ezt a csodát senki se élheti át."

Árpád fejedelemről, számos Árpád-házi uralkodó őséről: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d_magyar_nagyfejedelem

---