Szoborlapos pályafutásom elején történt, hogy vadászatra indultam a pilisi tájakon. Már hazafelé tartottam, amikor ötletszerűen a következő buszmegálló felé vettem az irányt. Így esett útba a plébániatemplom, aminek a kertjében kívülről is jól láthatóan állt Szent József szobra
Természetesen fényképeztem, amennyire "körbejárható" volt az alkotás.
Hazaérve levelet írtam a címen talált plébániatemplom információs címére, érdeklődtem az alkotó személye iránt. Hálás meglepődéssel vettem a gyors, már másnap érkező választ és a szobrász-kőfaragó elérhetőségét további kérdések esetére.

Mint megtudtam, az alkotás egy korábbi Szent József ábrázolás másolata (hogy az eredeti hol rejtőzködik, még most sem tudom), amelynek alkotója a levél szerint ismeretlen.
A másolatot készítette Manhertz István, aki a közeli helységek közismert alakja, mindennel foglalkozik, ami csak kapcsolódik a szobrászathoz.

Most jutottam el abba a lélektani állapotba (miközben több kérdés is összegyűlt), hogy felhívjam a megadott számot. Így derülhetett ki, hogy az eredeti szobor (ez 1930 körül készült) alkotója mégiscsak ismert (ld. a megfelelő rubrikát). Közben érdekes történetet hallottam az idős mestertől, ami szerint a néhai Máriahegyi János unokája révén jutott az eredeti szobor fa-változatához, aminek alapján elkészíthette az öntőmintát.

József, miután az angyal által értesült arról, hogy jegyese, Mária gyermeket vár, "magához vette" de „nem ismerte meg” http://lexikon.katolikus.hu/J/J%C3%B3zsef-h%C3%A1zass%C3%A1g.html addíg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta, majd tisztességben felnevelte.
Ábrázolása többnyire az itt láthatóhoz hasonló módon történik – a lexikon szerint jobb karján a gyermek Jézus, bal kezében egy szál liliomot, vagy kivirágzott vesszőt tart. Az ábrázolás forrásai nagyobbrészt az apokrif iratokból http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html származtathatók.
Itt a kezek felcserélődtek, de ez nem egyedülálló a téma megjelenítésekor.

---