Olvastam az ajánlót, de nem terveztem, hogy kimegyek – akár az avatásra, akár később. De csak nem jön az alkotást bemutató lap, igaz, még csak napok teltek el. Hát, mégiscsak...
Előzményeket nem ismertem, nem készültem. Fényképezés közben tűnt fel a szignó mellett a 2003-as évszám, de akkor még csak arra gondoltam, másodpéldány. Most már tudom, az alkotásnak előélete van. 2004-ben a Wass Albert Polgári Kör tervezte a Vérmezőn a szobor felállítását, kitűzött dátum is volt (2004. június 4.), de az esemény elmaradt. Az indoklás nem konkrét, ill. a Wikipédia cikkében olvasom: "...az író aggályos külpolitikai megítélésére és jogi helyzetére hivatkozva a baloldali többségű fővárosi vezetés elutasította."
Elég sok idő telt el azóta. Az író egyre több emléket kap, de riasztó, milyen ellenkezést váltott ki pl. még 2008-ban is az első egész alakos szobrának felállítása Debrecenben (ez a csatolt lapon is olvasható). Ajánlható még Kőrössi P. József ÉS c. újságban megjelent írása https://www.es.hu/cikk/2008-03-02/korossi-p-jozsef/a-wass-szoborhoz.html

Ez az alkotás tehát álmát aludta az elmúlt 11-12 évben. Most pedig magánkezdeményezésként a Művészsétány tagjai közé került. Ifj. Demeter Vilmos kezdeményezte a köztéren történő felállítását (a helyszínt a "Budapest Galéria szemlebizottsága" elfogadta) úgy, hogy nem lesz a főváros tulajdona, a költségeket is a kezdeményező állta.
Paradox helyzetnek tűnik, a Margit-sziget viták árán nem kerülethez, hanem a Fővároshoz tartozik, a 12 év után felállított szobor a többi, a Főváros felelősségi körébe tartozó alkotás között áll, ám magántulajdon. Viszont szabadon látogatható!

Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (1908–1998) erdélyi magyar író és költő, de "mint az erdélyi magyar irodalom nagyját" csak halála után (Magyarországon a rendszerváltás után) "fedezték fel". Minden további részlet életéről, pályafutásáról, munkásságáról a Wikipédia cikkében olvasható. Adalék ehhez önéletrajza, ill. részletei (1979): http://www.hhrf.org/hargitanepe/2003/feb/hn030219.htm#E15E19

---