Amikor tavasszal Zágrábban jártam, szinte egyetlen mellszobor fotózására volt időm az egy napos út során. Akkor azt írtam, "soha többé", de nem tartottam. Ez viszont újabb utamnak csak technikai kerete, nem részletezem.
A közelgő eső árnyékában, futtában megörökített mellszobor August Šenoát ábrázolja, a századforduló jellegzetes stílusában, összhangban a közelben látható több hasonló alkotással.
Hazaérkezésemkor, amikor azonosítottam a mellszobor gyakorlatilag számomra ismeretlen alanyát és anyagot kerestem abemutatásához, meglepődve és kicsit "irigyen" láttam a Wikipédia cikkében azt a fényképet, ami szerint egy teljes alakos szobor is megemlékezik róla, méghozzá – mint utóbb kiderült – nem is messze innen, legfeljebb 10 perc járásnyira.
Jóval később született meg a gondolat, hogy megkeresem, sőt nem is ez volt az elsődleges indíttatás, mint ahogy meglepő módon a zágrábi vadászkörutam utolsó "leleteként" sikerült megtalálni.

August Šenoa (1838–1881) horvát író, költő, mesemondó, kritikus, munkásságát a horvát irodalomban a magyar Jókai Móréhoz hasonlítják. Bővebb bemutatása a csatolt lapon olvasható.
Alakja a Vlaška utca sarkán hanyag testtartásban támaszkodik egy hirdető oszlopnak. A szobor korábban készült (1986, ill. más forrás szerint 1987-ben), de 1988-ban, az író születésének 150. évfordulója alkalmából került jelenlegi helyére. Az elhelyezés nem véletlen. Ebben az utcában élt, élete és munkássága szorosan kapcsolódik a környékhez.
Írásai is nagyban kötődnek a helyhez, amit szemléltet az oszlopon, körben látható számtalan illusztráció "rajza", karcolata. Szorosan feje mellett olvashatók Zágráb című versének sorai is (ennek magyar fordítását sajnos nem találtam meg).
Az alkotás környezete az irodalmár életének háttere, az innen is jól látható katedrális neogótikus tornyai és mögötte maga a város.

---

Angol leírás, sztori

"At the corner of Stara Vlaška, August Šenoa (1838–1881) leans nonchalantly against a pillar, his gaze turned downwards. The location is appropriate: Šenoa, whose life and work is intimately linked to Zagreb, was born in this very street. As well as forming the subject and setting of his novels and poetry, he served his native Zagreb as clerk, local magistrate and (from 1871) senator — a position he still held at the time of the great earthquake in 1880. The statue is the work of Marija Ujević-Galetović (1987). Inscribed on the pillar next to Šenoa are lines from his poem Zagrebu: [...] Reading these lines, the gaze inevitably wanders past Šenoa’s profile, to the green roof and neo-Gothic spires of the cathedral, and the city beyond." https://rudolfabraham.files.wordpress.com/2012/05/hidden_europe_28_zagreb.pdf