A korabeli hír szerint jégszínház funkciója volt az épületnek.
Feltételezhető, hogy az akkori Jégszínház műsorán szerepelt (aktuálisan, vagy korábban) egy műsor ( jégbalett, jégtánc), az "Egy faun délutánja" sztorijára , jégre adaptált koreográfiával. Számomra ezt idézi fel a szobrász.
Próbáltam rátalálni konkrét adatra, sajnos sikertelenül. Maga a vers, a zene, a téma különböző feldolgozásai mindig, mind a mai napig a figyelem középpontjába kerültek, és kimondottan izgalmas kultúrtörténeti időutazás a konkrét ihlető esemény felkutatására tett próbálkozás.
Egy a sok közül:
" Claude Debussy-t Stéphane Mallarmé verse ihlette zenekari költemény, az Egy faun délutánja tette ismertté. " ^[1]

Korabeli MTI információk, fotók:
"1961. január 18. Szebényi Imre szobrászművész készíti a Jégszínház falára kerülő, vörösréz domborítású, kétalakos korcsolyázó szobor gipszmintáját. Mitologizáló szemléletmódját mutatja, hogy a jelenetben a faunt idézi meg a hátsó korcsolyázó alakjához illesztett farokkal. MTI Fotó: Bojár Sándor "
^[2]
"1961. január 18. Szebényi Imre szobrászművész formálja a Jégszínház falára kerülő, vörösréz domborítású, kétalakos korcsolyázó szobor fiúalakjának gipszmintáját. MTI Fotó: Bojár Sándor " ^[3]
"1961. január 18. Szebényi Imre szobrászművész formálja a Jégszínház falára kerülő, vörösréz domborítású, kétalakos korcsolyázó szobor leányalakjának gipszmintáját. Mesterei Somogyi József, Mikus Sándor, Szabó Iván voltak, kezdetben épületszobrászként dolgozott, első szobrát 1941-ben Medgyessy Ferenc műtermében készítette. Elvetette a szocreál ábrázolásmódot, az 1960-as években megújuló magyar szobrászat egyik képviselője." MTI Fotó: Bojár Sándor
^[4]

---