Évek óta megvan a könyvtáramban itthon a Pécs szobrai című könyv, de eddig nem vettem valami sok hasznát, az 1982-ben megjelent igen vaskos műnek. Viszont most pár pécsi síremlék beazonosításában igen jól jöttek a benne lévő adatok. A 2014-es, új kiadásba ezek már nem kerültek bele.

A pécsi köztemetőt 1904-ben nyitották meg, tehát aki előtte halt meg, mint a pécsi székesegyház volt karnagya, annak a síremlékét egy másik temetőből hozták át, 1904-ben.
Kiss György szobrásznak egy korai alkotását látjuk a műlapon.
A szobrászról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Gy%C3%B6rgy_(szobr%C3%A1sz,_1852%E2%80%931919)

"Hölzl Szeráf Ferenc (Malacka, Pozsony vármegye, 1808. március 14. – Pécs, 1884. augusztus 18.): zeneszerző, egyházkarnagy. Bécsben a josefstadti piarista gimnázium kórusában énekesfiú, majd zeneszerzést tanult.
1827: az egyházzenei egylet tanára. 1830: Lengyelországban Lubomirski hg. zenemestere. 1831: visszatért Bécsbe, magánórákat adott. 1841: Innsburckban zeneegyleti karmester, dalárdát alapított.
1843 őszétől haláláig a pécsi székesegyház karnagya. Műveit többször átdolgozta, ezért pontos számukat még nem lehet megállapítani, nyomtatásban Bécsben jelentek meg."

"Hölzl 1843-tól közel negyven évig volt a székesegyház karnagy-zeneszerzője. 1841-ben, Bécsben bemutatott monumentális Noé-oratóriuma csak a szakmai elismerést szerezte meg számára, az anyagi sikert nem. Pécsre feltehetőleg azért jött, mert itt látott lehetőséget művei előadatására."

Nem tudom, a síremléken található figyelmeztetés, miszerint lejárt, és újra kell váltania a családnak, mennyiben fogja az alkotás sorsát befolyásolni. Kicsit aggódom, mert elég sok, pécsi híres ember sírja előtt láttam ismertető táblákat, de a volt karnagy síremléke előtt nem – és nekem nagyon úgy tűnik, mintha már nem is látogatná senki...

---