Kálvin János francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, a reformáció egyik legnagyobb alakja, akinek tanításai nem csak a korabeli egyháztörténetet, de a mindennapok világát is megváltoztatták, és megalapozták a modern demokráciát is. A kortársak azonban nem örültek neki túlzottan: egy diktatórikus hajlamú, keménykezű egyházi zsarnokot láttak benne, aki eltérítette útjáról a reformáció lutheri elképzelését.

A svájci Bázelben 26 évesen kezdte el írni A keresztény vallás rendszere című munkáját, amelyben már túllépett Luther egyházi tanításain, és sokkal radikálisabb reformok mellett szállt síkra. Művét, amelyet káténak, hitvallásnak és apológiának szánt, magyarra először Szenczi Molnár Albert fordította le 1624-ben. A mű megjelenése után meghívták Genfbe.

Kálvin genfi évei alatt teológus professzor, prédikátor, egyházi vezető, iskolai felügyelő volt egyszerre, kiterjedt levelezést folytatott, könyveket írt. A reformáció egyik szellemi vezetőjeként templomi használatra javasolta a zsoltárokat, írásai fontos szerepet játszottak a francia irodalmi nyelv kialakulásában. Gazdaságetikai kérdésekben is állást foglalt, mértékletes kamatgazdálkodást javasolt, a szegénység leküzdésére kórházat, árvaházat, szegényházat alapított.

Kálvin élete és tanai: http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/reformac/kalvin.htm
Kálvin művei: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lvin_J%C3%A1nos#M.C5.B1vei

---