A harkányi kálváriához infót keresve találtam rá Gittai István: Morvay László pályaképe c. írására, ahol ezt olvastam: „a soroksári Szitás utcai óvoda falára készített öt kakaduból álló sorozatot. Ennek avatására készült Lázár Ervin Csacsarkamese című írása.” Elmentem Soroksárra és fotóztam. Elég nehéz volt, mert az óvoda előtt fák állnak és árnyékuk a falra vetődött. Lehet, hogy egyszer egy nem túl sötét, de borús napon is el kellene menni.
Én a mesefigurák közül az egyikben a gyémántfélkrajcáros kiskakast, a másikban egy bohócot, a harmadikban egy farkast látok. A másik kettő nem tudom, melyik mesealak lehet.
„OZ: Kitaláltál egy kedves, szimbolikus kakadu figurát. Van valami előtörténete, amit megoszthatsz az olvasóval? Hogyan kopogott be hozzád a kakadu?
ML: A kakadu? Őt a készülődő, majd elkészült, majd megszületendő, majd megszülető, majd itt élő, mozgó, hangoskodó, szemlélődő fiamnak találtam ki, aki imádja is őket. Megirigyeltem Lázár Ervint, Weörest. Korábbi madaraim változtak meg, váltak bumfordibbakká, szerencsétlenebbekké, felismerhetőbbekké, enyimebbekké. Ma már egy egész udvartartás szolgál a házban, királytól a bajuszos kamaráson, a hoppmesteren át az udvari bolondig.”

---