Tulajdonképp évek óta készültem Nagyatádra. 30 éve őrzök az íróasztalfiókomban egy képes beszámolót, melyről csak annyit tudok, hogy 1985-ben jelent meg az Új Tükörben.
Az idén, szeptemberben egy váratlan lehetőségem adódott elutazni a Dunántúlra. Őrtilos nevű településen voltam, egy alkotótáborban, ahol festők és fotósok alkothattak együtt. Ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, most, vagy soha. Végre túl közel kerültem Nagyatádhoz, és egy jó pár órát (több mint fél napot) rááldozhattam az ügyre. Elkészült a sok fotó, megvan a forrásszöveg, és rengeteg archív anyagot találtam az elmúlt 40 évből, a parkról, művészeti lapokban.
Úgyhogy készül a blog is...
Az alkotások egy típusának elég kevés része vészelte át az elmúlt négy évtizedet. Azok, mint ahogy itt is látszik a képeken, kisebb, vékonyabb részeket, léceket is tartalmaztak, nem bírták az időjárás viszontagságait. Amelyek nagyobb, masszívabb alkotások voltak, nagyobb eséllyel maradtak meg.
Az elpusztultak közül a Berczeller Rezső Rohanókja a kedvencem.

A leírás viszont egy olyan avatott személytől származik, aki kötődik ahhoz a vidékhez. S. Nagy Katalin művészettörténész Őrtiloson és Gyékényesen töltötte gyermekkorát. Tőle való az idézet, a mű szakszerű leírása. :

"1976. nyarán az 1975-ben megnyílt Nagyatádi Szoborparkban dolgozik Rohanók c. tölgyfa szobrán (7m x 6,5 m), ez a legnagyobb méretű szobor, melyet Berczeller készített, illeszkedik az erdőtől körülvett, nyitott nagy tér méreteihez a rendelkezésre álló faanyag segítségével. Három hónapig készül a nagy mű a helyszínen: "Berczeller Rudolf ezekben a napokban fejezi be száz mázsa fából készült, sikeres alkotását, a Forradalmat. Berczeller Rudolf Forradalom című kompozíciója olyan kísérletnek is tekinthető, mely eredményét illetően bizonyságul szolgál, hogy milyen eddig ki nem használt lehetőségei vannak köztéri szobrászatunknak. A faplasztika rajzos vonalvezetéssel a forradalmi tömeg lendületét fejezi ki. Jelzésszerűen előtűnnek a munkások fegyverei is, de a ma forradalmisága szintén érvényre jut a szoborban." (Öt új szobor készült el Nagyatádon, Somogyi Néplap, 1976, október 7.). 1976. november 8-án a Petőfi Rádióban hallható Szabó Orsolya riportja Berczellerrel. (Kezdetben kettős névvel szerepel a szobor: Rohanók és Forradalom, de rövid időn belül Berczeller elhagyja az utóbbi megnevezést).
A kompozícióban hét figura van jelen, ezt a fejet jelző gömbök egyértelműsítik. Csak gömbök, arc nélküliek, ahogy a tömeg arc nélküli, személyiség nélküli. Különböző méretű, függőlegesen és vízszintesen elhelyezkedett téglatestekből építkezik a szobrász, ezek kapcsolódása érzékelteti a mozgást, a szétfeszülést és az összetartozást. Felül kiemelkedik egy rácsos szerkezet, geometrikus alakzatok, melyek belefeszülve a térbe, ismétlik a lenti, az alsó szinten zajló ritmikus mozgást.
A nagyatádi nagy léptékű fa Rohanókat 1969-től megelőzték a bronz Rohanók gömbfejekkel, dinamikus téglatestekkel, az egy irányba haladó, absztrahált testek ritmusával (pl. Rohanók, 1969. bronz, 30x46x29,5 cm.).
Wehner Tibor - azon ritka művészettörténészek egyike - aki tudja, hogy kicsoda Berczeller Rezső Rudolf - a nagyatádi faszobor együttesről írva mindig kiemeli Berczeller Rohanókját, magát Berczellert is a "kiemelkedő jelentőségű alkotók" közé sorolva. 1995-ben a szobor elpusztult gondatlanság következtében."

---