A leírásban gyakorlatilag idézetek szerepelnek. Tudom, hogy ez nem cél műlapok készítésénél, de ezek az idézetek jobban leírják az alkotást, mintha átírtam volna saját szavaimmal.
„A templomba belépve a diadalíven mandorlában az Atyaisten tartja a keresztre feszített Krisztust, a kereszten a szentlélek galambjával, az alsó regiszterben imádkozó angyalokkal, kék háttér előtt. A Szentháromságot keringő égitestek és imádkozó angyaloktól fogják közre, lábuknál egy-egy báránnyal.”
A templom falképeinek programját Fieber Henrik (1873 – 1920), az Iparművészeti Iskola egyházművészeti szakosztályának vezetője adta meg: „A templom a konstantini diadal 1600 éves évfordulójára festetett ki s ez adta a művészi ábrázolás gondolati tartalmát.”

„1913-ban Leszkovszky Körösfői tanársegédeként kapta feladatul a zebegényi római katolikus Havas Boldogasszony plébániatemplom falfestészeti díszítésének megtervezését és a kivitelezés lebonyolítását.”„1984-ben Varga Dénes és Berecz Ferenc restaurálta a festményeket.”„2000-ben majd 2002-2003-ban Fábián Dénes és Kisterenyei Ervin végezték el a freskók és a különböző technikájú belső díszítőmotívumok állagmegőrzési és helyreállítási munkáit.”

Legtöbb forrás ezt a freskót Körösfői Kriesch Aladár saját munkájaként nevezi meg. Azonban Benkő Zsuzsanna írása alapján:
„A reprodukciók tanulsága szerint az Atyaisten freskó eredeti terve Leszkovszy György keze munkáját dicséri, ami a kivitelezésig apróbb változtatásokon ment át - az elkészült freskón az égitestek eltérőek. A reprodukció képaláírásából kiderül, hogy a festményt a tervek alapján Gáspár Mór festette. Dénes Jenő leírása szerint a diadalív Körösfői saját kezű munkája, és sokáig ez a vélekedés volt érvényben, de a Díszítő Művészet képaláírása és a falképek restaurálását végző Fábián Dénes véleménye alapján kijelenthető, hogy az Atyaisten freskón Körösfői csak apróbb javításokat végzett.”

---