„A jobboldali, két szerkezeti gerenda által három mezőre tagolt freskón a Maxentius felett a kereszt jelével győzelmet arató Nagy Konstantin császár látomása, vele szemben pedig ugyanilyen keretekben Konstantin anyja, a keresztet megtaláló Szent Ilona császárné látható angyalok és udvarhölgyei által körülvéve.”
I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, Szent Konstantin „a legenda szerint egy jelnek köszönhetően: a Milvius hídi csata előtt, 312. október 28-án, mikor katonáival menetelt, egy kereszt jelent meg előtte a Napban, e szavakkal : „E jelben győzni fogsz!” (In hoc signo vinces).”
Szent Ilona, Konstantin édesanyja isteni intések alapján Jeruzsálembe ment és kereste a helyet, ahol Krisztus szent testét keresztre feszítették. Égi jel alapján rátalált a helyre, és egy sziklaüregben megtalálta a három keresztet.

„A falképek programját Fieber Henrik (1873 – 1920), az Iparművészeti Iskola egyházművészeti szakosztályának vezetője adta meg: „A templom a konstantini diadal 1600 éves évfordulójára festetett ki s ez adta a művészi ábrázolás gondolati tartalmát.” – írja. „Az egésznek alapgondolata a szent kereszt diadala és felmagasztalása, vagyis a keresztény világnézet apoteózisa.”

A festést Diósi Antal, Fábry Dezső, Klosius Károly, Gáspár Mór, Schindler Valér tanítványok végezték.

„Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai 1914 tavaszától őszéig dolgoztak a festményeken. Az előre meghatározott program alapján a vázlatokat Leszkovszky György készítette el. „Az egész templom dekorációjának — mint ideának — megoldását tehát két év előtt végzett tanítványomra — és akkori tanársegédemre — Leszkovszky Györgyre — bíztam.” - írja Körösfői-Kriesch a templomfestés készüléséről. „Neki kellett az egész templom színakkordját, a folt- és vonalelosztást — úgyszintén a figurális freskók kompozícióit — számos, kísérletező, kisebb vázlatokban megállapítani — úgyszintén az ornamentális részekhez is apróbb vázlatokat készíteni.” Ezeket a vázlatokat kapták kézhez azután Körösfői végzős növendékei. Az életnagyságú kartonokat, műhelyrajzokat és a kidolgozott színvázlatokat még az iskolában készítették el, majd kivitték a helyszínre”
„Didaktikai okokból, hogy a tanítványok minél több festési eljárással ismerkedhessenek meg a gyakorlatban, az összes tanult falképfestési technikát alkalmazták a templom falain: freskó, szekkó, enyves festék, kazein-festék, sgraffitto mind bemutatásra kerültek. A hat nagy méretű figurális képet freskó technikával, a fontosabb ornamentális és figurális részeket kazein-festékkel, az alárendeltebb ornamentális részeket enyves festékkel festették, a külső bejárat falára sgraffitto került.
A tanítványok a megrajzolt kartonokat különböző módszerekkel felkopírozták a falra, majd a Cennini által is leírt technikával egy sinopia nevű vörös festékkel felfestették a teljes freskót, amit a napi festés során levakoltak, és frissiben, emlékezetből elkezdtek festeni.
Az alakokkal, azon belül is az arcokkal kezdték a festést, majd haladtak tovább a ruházattal, amire Szent Ilona alakjánál remek példa. Konstantin anyjának arca, valamint a ruhájának nyakrésze, amit freskó technikával festettek, kiválóan megmaradt, míg a mészkazeinnel végül enyves festékkel folytatott ruházat rész festése néhány részen kagylósan levált.”

---