Minden adat arra utal Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló szobrokat Anton Dietrich munkái. A kérdés az, hogy mikor készültek? A Művészeti Lexikonban szereplő adat, amely szerint Anton Dietrich "Festetics László kápolnája részére" szentek szobrát készítette el, csak egy apró lépéssel visz bennünket közelebb a megoldáshoz. Festetics László a keszthelyi kastélyban lakott. A családi kápolna is ott volt (illetve jelenleg is ott van.) A simasági templomnak a család 1840-ig volt a kegyura. A lexikon a Dietrichre vonatkozó adatokat valószínűleg Csatkai Endre egyik tanulmányából vette át. Csatkai Soproni Szemlében megjelent tanulmányában az alábbiakat olvashatjuk: „A templom előtt két emberfeletti kőszobor áll, Szent István és Szent László, ezek meg bizonyára Dietrich Antal munkái, akit Festetich György László nevő fia és örököse foglalkoztatott és akinek a Wurzbach-lexikon szerint két ilyen munkája készült, éppen grófi pártfogója számára.” ^[1]
Csatkai viszont a 60 kötetes "Wurzbach Lexikon" harmadik kötetében szereplő Dietrich szócikkre ^[2] hivatkozik. A lexikon időrendben sorolja fel Dietrich életének fontosabb állomásait, beleértve a műveket is. Dietrich hat éven át Josef Klieber műtermében dolgozott. Első jelentősebb munkája, Klieber mellszobrának elkészítése volt. Ő is kapott megbízásokat Festeticstől, de a lexikon szerint Anton Dietrichet Moriz Michael Dassinger festő 1825-ben Festetics Lászlónak. Néhány éven át szobrászként és keresztkészítőként az ő birtokain jutott munkához. A lexikon négy alkotást nevez meg külön. Szent László és Szent István "kolosszális" szobrát, egy Szent Ilona szobrot egy kápolnába és Ferenc császár mellszobrát. Az, hogy meddig állt Dietrich Festetics László szolgálatában, a szócikk nem közli - azt írja, hogy "néhány évig". A Festetics Lászlóval való kapcsolat aligha tartott tovább 1833-nál. A Wurzbach Lexikon az adatok forrásaként két korábbi kézikönyvet ad meg, az 1835-ben megjelent Oesterreichische National-Encyklopädie – t ^[3] és a Nagler-féle Neues allgemeines Künstler-Lexicont, ^[4] amelynek második kötete 1836-ban jelent meg Münchenben. Az ott közölt adatok az adott időpontban frissnek számítottak. A két kézikönyv nem sokkal az alkotások elkészülte után jelent meg. Szent István és Szent László szobra itt is szerepel. Helyszínként mindkettő "Festetics László birtokát" jelöli meg. (A két lexikon Dietrichre vonatkozó adatai között mégis van egy kis különbség. Az 1836-ban megjelent csak a Szent Ilona szobrot említ, nem mondja, hogy az egy kápolnába készült.)
Mindent összevetve a szobrok készítési ideje: 1828 (+ - 2 év)

---