Cserehát dombjai között, mint oázis az elsivatagosodott tájban található Fáj község nagy büszkesége a Fáy-kastély.
Írásbeli emlékek már a XIII. században említik a települést.

"A kastély virágkorában, a klasszicizmus időszakában gróf Fáy István, zenész és zenetörténész évente háromszor rendezett kastélyában jeles zenei találkozókat, az ún. "Muzsikai Akadémiákat". Az épület kuriózumai a nagyterem hatalmas, mitológiai jeleneteket ábrázoló stukkó domborművei."

1845-ben a Fáy-kastély ifjú birtokosa, gróf Fáy István megbízásából Marco Casagrande (1804−1880) olasz szobrász három stukkó domborművet készített a díszterem falaira. A jellegzetesen klasszicista témákat feldolgozó reliefek, a „Pán a nimfákkal”, „A római Lukrécia története” és az „Auróra”, ma is a kastély ékességei.

A díszterembe belépve a baloldali falon látható a "Pán a nimfákkal" dombormű, mely Pánt, a kecskelábú, kecskeszarvú pásztoristent ábrázolja a táncoló nimfák körében. A nimfák a görög mitológiában a természet erőit megszemélyesítő halandó, de hosszú életű, örökké fiatal istennők.
Pán a pásztorok istene. Kecskelábai, kecskefarka, szőrös teste, hegyes fülei és szarvai voltak. Anyja, amikor világra hozta, az alakjától annyira megijedt, hogy rémületében elfutott. A nimfák is, akiket szerelmével üldözött, futottak előle. Syrinx nimfa is menekült előle, akit, mielőtt a Pán utolérte volna, az istenek megszántak és náddá változtattak. Belőle készítette Pán a nádsípot, amit pánsípnak nevezünk. Olyan ügyesen játszott a hangszerén, hogy Apollónnal, a zene istenével is versenyre szállt. A reliefen is pánsípjával mulattatja a körülötte táncoló nimfákat. Ugyanakkor a nagy Pán istent, az erdők, berkek, legelők védőszellemét a természet megszemélyesítőjeként fogták fel.
A Cserehát lankái között, gyönyörű természeti környezetben megbúvó Fáy-kastély falára bizonyára nem véletlenül került fel a Pán és a nimfák ünnepét ábrázoló dombormű. Ők a természet szépségének és gazdagságának megszemélyesítői. Felfedezhetjük köztük a kis Ámor térdeplő alakját is, ő a szerelem istene volt, és akit nyílvesszőjével eltalált, az szerelembe esett.

A mellékelt forrás tévesen stukkó domborműről szól, a kastélyban márvány domborművek vannak.

Pán a görög mitológiában: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1n
A pánsípról: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1ns%C3%ADp

---