Slavkov u Brna! Ki ismeri?
Austerlitz? Milyen más!

“Három császár” néven ismert nevezetes csata a színhelye.
Napóleon háborús zsenijének ékköve. Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike.
A helyszínen a csatára, a három császárra, a 40.000 áldozatra emlékezhetünk. Napóleon legyőzte az egyesült osztrák-orosz seregeket.
Béke-emlékmű.
Lehet így is nevezni a monumentumot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az austerlitzi csata színhelyén az esemény után 200 évvel állították az emlékművet. Az ádáz küzdelem ekkorra már a feledés homályába veszett, a hajdani ellenséges hatalmak, a győztes és a vesztesek az emlékmű szimbolikájában egyenlő súlyú helyet kaptak – ami helyes is. Így van ez akkor is, ha a „három császár csatájában” Napóleon katonai zsenije győzedelmeskedett a szövetséges hadak fölött. Ez a mű inkább a megbékélés emlékműve.

A csata helyszíne mai is jól átlátható és tanulmányozható. Austerlitz (ma: Slavkov u Brna)

Az emlékművet Josef Fanta prágai építész terve alapján építették 1910-1912 között. 26 méter magas emlékmű, tetején, egy nagy földgömbön 10 méter magas ókeresztény kereszt van. A négy sarkán felállított szobrok Franciaországot, Oroszországot, Ausztriát és Morvaországot jelképezik.

Az emlékmű alatti kápolna osszáriumában helyezték helyezték el a csata elesett katonáinak föllelt csontjait.

A csatának magyar vonatkozása is van. "Történelmi dokumentumok tanúsága szerint az egyesült osztrák-orosz hadsereg kötelékében a csatában két székely határőrezred is részt vett. A határőrezredek létszáma mintegy 1300 fő volt." (HVG 2011. december 03.)

A Pozsonyi béke a „három császár” csatájának csak két résztvevője – francia és osztrák – között köttetett, ami aztán Napóleon végzetes vállalkozásához az orosz birodalom elleni háborúhoz vezetett, ez Napóleon vesztét okozta.

---