Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költő, Debrecen híres szülötte, a debreceni kollégium egykori diákja.
Életének és munkásságának egészével a városhoz kötődik, korszaka a debreceni művelődés kitüntetett jelentőségű időszaka, így a debreceni kultúra emblematikus alakjának mondható.

Debrecenben már az 1830-as években kezdeményezések voltak a Csokonai-síremlék felállításra. A terveket Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár készítette el. A vasgúlát az ungvári turjamentei öntödében öntötték ki. A 75 mázsás, 5,7 méter magas, négy oldalas gúláért 2134 forintot fizettek, s egyéb munkálatokra még 143 forintot. Povolny Ferenc (debreceni építőmester, ő tervezte pl. a hortobágyi kilenclyukú kőhidat) végezte az alapozást ingyen.
A gúla nyugati oldalán a „CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY SZÜLETETT 1773. DEBRECZENBEN MEG-HÓLT 1805. HAZAFIAI EMELTÉK 1836.” feliratot, a keletin egy Csokonai idézetet olvashatunk: „- a Múzsáknak szózatja A Sírt is megrázkódtatja s életet fuval bele” Az északi oldalon A költő munkái felirat alatt Csokonai könyveit bemutató feliratos táblák vannak, míg a déli oldalon olajágat tartó géniusz áll a keresztbe tett furulyák és egy lant felett.

A síremléket 1836-ban állították fel az egykori Hatvan utcai temetőben. 1913-ban újították fel először.

1929-ben, a temető felszámolásakor el akarták mozdítani a helyéről, de a debreceniek a helyi újságokban megvétózták a tervet. A sírt többé nem bolygatták, sőt a síremléket 1938-ban átfestették és parkosították a környékét.

A Dorottya utca Csokonainak a 'Dorottya vagyis a dámák diadala a fársángon' című vidám eposza után kapta a nevét.

2003-ban újra felmerült az elkötöztetése, de lelkes debreceniek és közéleti emberek kiálltak újra Csokonai mellett.

Az emlékmű tervei: http://jadox.meliusz.hu:80/?docId=432201