Ez az ablak is kicsit más, mint az előtte bemutatott hat, nagyméretű ablak, mert teljesen hiányzik az alsó részről a cím, és az idézet mező is. A teljes felületen a Hajdúdorogi Egyházmegye 40. éves megalakulását ünneplő jelenetet látunk.
A szakirodalom egyes helyen azt írja, hogy tíz ablak készült, de a bazilika legutóbbi felújítása után kiadott idegenforgalmi kiadványban is csak nyolc ablakot neveznek meg, és sorolnak fel.

"Az Országos Bizottság és a hajdúdorogi mozgalom munkájának eredményeként I. Ferenc József – mint Magyarország Katolikus Egyházának főkegyura – 1912. május 6-án megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét, amelyet Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizált „Christifideles Graeci” kezdetű bullájával. Az egyházmegyét a Magyar Országgyűlés 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Ezzel a magyar kormány vállalta az új egyházmegye intézményeinek felállítását.

Szent X. Piusz az új egyházmegyéhez 162 paróchiát csatolt: 70 munkácsi, 8 eperjesi, 44 nagyváradi, 35 gyulafehérvár-fogarasi, 4 szamosújvári és 1 esztergomi egyházmegyéhez tartozó közösséget. Az alapító bulla az egyházmegyét Hajdúdorogról nevezte el, ahonnan az egyházmegye felállítását kérelmező mozgalom kiindult."

"Máriapócs a történelmi és a mai Magyarországnak is az egyik legismertebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni: július 20-án, azaz Szent Illés napján, augusztus 15-én, azaz Nagyboldogasszony napján és végül szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján.

A templom történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991. augusztus 18-án bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját."

Kétszer voltam, egy-egy nagyobb csoporttal az utóbbi hat évben arrafelé. A második alkalommal, tudatosan, és nagyon vigyázva, hogy mindent sorban fotózzak le, akkor örökítettem meg úgy az ablakokat, hogy az itt is bemutatható legyen.
1962-ben kereszteltek meg, görög katolikus szertartás szerint – igaz, nem itt, hanem Debrecenben, az Attila téri görög katolikus templomban, ahol a szüleim esküvője is volt, 1960-ban. Én ugyan soha nem gyakoroltam a vallásom, de apai nagymamám, aki Balsán élt, ő buzgó görög katolikus volt. 20 évvel ezelőtt, ezekben a napokban halt meg.
Mindig el szeretett volna jutni Máriapócsra...

---