A talpazat sötétszürke cseh szienit 900 cm magas 550 cm széles, közel 100 mázsás kockákból épült. A négy sarkon dór oszlop van tiroli porfirból. A feliratok számára zöldes szerpentin van behelyezve. Az ülő Deák Ferenc főalakja 470 cm bronz, A 4 mellékalak méretei 315, 340, 356 cm. Elöl Justitia álló alakja, jobbról a Nevelés és a Nemzeti Haladás, balról a Kiegyezés csoportja, hátul a Honszeretet álló alakja látható. Felirat 'DEÁK FERENCZ'
A szobor öntése a Schlick-féle öntődében történt.

A Deák-emlékmű felállítására halála évében született döntés törvény formájában született. A pályázatot 1877. októberében írták ki, amikor a gyűjtés befejeződött és elegendő pénz állt rendelkezésre. A győztes pályaművet 1878. decemberében hirdették meg.
A szerződés megköttetett azzal, hogy 5 év áll rendelkezésre az elfogadott pályázat szerint Deákot ülő helyzetben ábrázoló szobor elkészítésére..

Az idők során különböző vitás kérdések adódtak. Egyes információk szerint ezek vezettek Huszár korai összeomlásához.
Az egyik vitatott kérdés az emlékmű elhelyezése volt. Felmerült, hogy az Országház elé kerülne, majd mégis a Tudományos Akadémia előtti térre esett a választás.
A másik hátráltató kérdés – már a szerződés megkötése után –, hogy a "haza bölcsét" ülő, vagy álló helyzetben formálja-e meg a művész.. A kérdés többször is felmerült – különös tekintettel arra, hogy a "haza bölcse" így ülve került szembe a téren már álló Széchenyi-emlékkel, ami egyensúlybeli problémát okozhatott. Ezért Huszár egy álló változatot is készített, de végül a műtermébe kilátogató albizottság mégis az ülő változat mellett döntött.

1882-ben a művész már megkezdte a mellékalakok megformálását is, de közel 3 év múlva (1885) meghalt. A munkát átvevő két fiatal művész az ő tanítványa volt, ezért kaphatták meg a befejezés feladatát. Akkor azonban az emlékmű létrehozásának határideje már két évet késett, az 1887-es befejezéséig tehát négyet.

Az avatáson részt vett a király, József herceg trónörökös, Coburg Fülöp herceg és más diplomáciai, katonai és közjogi meghívott vendégek. Az avató ünnepség meglepően rövid volt: Tisza Lajos és Ráth Károly főpolgármester tartottak beszédet.
A leleplezés utáni fogadtatásról ellentmondó információk maradtak fenn. A Vasárnapi Újság szerint "a tömeg zajos éljenzésben tört ki", míg pl. Liber Endre 1934-ben a budapesti szobrokról írt könyvében úgy számol be az eseményről, hogy a tömeg csendes volt, nem-igen mutatott lelkesedést – míg a "szakma" is vegyesen fogadta.

A Vasárnapi Újság 1887. 40. számában közölt beszámoló (p. 665.): http://epa.oszk.hu/00000/00030/01752/pdf/01752.pdf

---