Nagykanizsa város önkormányzata 1998-ban döntött arról, hogy az aradi vértanúk és Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök emlékére, és mártírhaláluk 150. évfordulójára emlékparkot létesítenek. Erre a legalkalmasabbnak a Vasemberház által körbehatárolt parkot találták, mivel a városközpontban van, ugyanakkor a közúti forgalomtól elzárt, csendes park. A tizenhárom aradi vértanú szobra egy csoportban helyezkedik el, és ettől térben és méretében is elkülönülve áll Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök mellszobra.
Életéről és munkásságáról egy rövid idézet a Wikipédiából: "Batthyány Lajos 1848-ban tagja volt az országgyűlés reformköveteléseit Bécsbe vivő küldöttségnek. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium (kormány) megalakításával. Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Jelentős mértékben az ő szervező munkájának köszönhető, hogy a sebtében régi sorezredekből, nemzetőrökből, honvédekből egybegyűjtött magyar haderő szeptember 29-én Pákozdnál megállította az országba betört horvát csapatokat. Belátva, hogy nem tud egyezségre jutni a királlyal, Batthyány 1848 október 2-án lemondott megbízatásáról. 1849. január 8-án a Károlyi-palotában elfogták, és a budai laktanyába zárták. Pere kimondott koncepciós per volt: Magyarország csak a Ferdinánd császár 1848. október 3-án kiadott manifesztumai után számított „lázadó országnak”, Batthyányt azonban (és senki mást) az ez előtti, 1848-as nyári–tavaszi tetteiért „vonták felelősségre”. Október 6-a este a kivégzőosztag előtt fél térdre ereszkedett. „Éljen a haza! Rajta, vadászok” – kiáltotta."

---