Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök emlékére, és mártírhaláluk 150. évfordulójára emlékparkot létesítettek Nagykanizsán. Az avatásra 2000. október 6-án került sor a Vasemberház által körbehatárolt parkban, ahol a tizenhárom aradi vértanú fejszobrát egy-egy posztamensre helyezték, ettől kissé elkülönülve pedig Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök mellszobra áll.
Aulich Lajos fejét formázó bronz szobor egy mészkő posztamens ferdén kialakított felső részére illesztették. A Wikipédia így róla:"Aulich Lajos Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, részt vett a napóleoni háborúban.1848-ban, mikor átlép a honvédségbe, és esküt tesz a magyar alkotmányra, alezredesi rangban szolgál. Rendkívüli haditettet hajt végre, amikor fenyegetett csapatait Körmöcbányáról Besztercebánya felé vezetve, egy elhagyott és beomlott bányaalagutat járhatóvá tesz, és így menekíti ki hadosztályát az ellenség szorításából. Az isaszegi győzelem csapatai eredményes közbelépésének köszönhető. Windisch-Grätz elvonulását követően bevonul Pestre, és kitünteti magát Buda ostromában is. Betegszabadság után, 1849. július 14-től a kormány tagja, ő az utolsó hadügyminiszter. Világosnál esik fogságba, 1849. október 6-án hetediknek hal hősi halált a bitón. A szabadságharc e kitűnően képzett, rendkívül vonzó személyiségű katonája, akit még Ernst törzshadbíró is "kiváló embernek" nevezett, nyugalmát a kivégzése előtti éjszakán sem vesztette el. Horatius verseit olvasgatva várta a halált."

---