Szeretném az elején kezdeni, miért is látogattam el a Csúcsi fazekasházhoz.

A gimnázium első osztályát befejezve a hódmezővásárhelyi Majolika gyárban voltam egy hónapig nyári gyakorlaton. A gyár egyik dolgozója felajánlotta és elkísért Vékony Sándor fazekas mesterhez. A mester szívesen fogadott és az agyaggyúrástól kezdve bemutatta a korongozást, szárítást, festést és égetést. Végül a kész edényekben is gyönyörködhettem. Búcsúzóul ajándékot is adott, öntés technikával készített (4 cm-es) kulacsot és Miska-kancsót. Feledhetetlen élmény a mai napig is.

A 19. század második felében épült házban Vékony Sándor (1913-2000) fazekas mester tevékenykedett. A házat 1973-ban a Finomkerámia Ipari Művek megvásárolta és 1974-ben kiállítóhelyként nyitották meg.

"A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában."

A Csúcsi fazekasház homlokzatára tányér formájú homlokzati jel került, melyet Gerle Margit keramikusművész készített.

A homlokzati jel, vagy embléma a csúcsi fazekasokat idézi, mivel a fehér tányér felirata és népi virág motívuma kobalt kék színnel van írókázva. A tányér szélének mintázata ujjbegy nyomással készült.

Az alkotó, Gerle Margit is úgy maradt meg emlékezetemben, ahogyan a középiskolában megismertem. A diploma megszerzése után 1973-ban a Majolika gyárba került, melynek 1981-ig volt a tervezője. Itt készítette el a Csúcsi fazekasház emblémáját.

---