A műlap készítője a szövegében két dolgot ismertet:
1./ A 2015. június 28-án felavatott "Imádság. Krisztus-szobor" megnevezésű fémkeresztet. 2./ A pécsváradi apátság 1015-ös (Szent István király korabeli) alapítólevelét és benne Hetény első írásos említését.
Az első alkotást sok fénykép mutatja be, de a fényképeken az alapítólevélhez kapcsolódás nem látszik. Viszont a fémkereszttől néhány méterrel nyugatabbra egy nagy kőtömböt helyeztek. Ami ezen a másodikon van, az szorosan kapcsolódik az elsőhöz. Valószínűleg egyszerre készültek. Ezért írnék az alapítóleveles kőtömbről és tennék erről is képeket.

A kőtömbre rézbetűkkel ezt írták:
1015 HETEN
2015 HOSSZÚHETÉNY
Két rézkorong is van a feliratok között és felett. Az egyiken Szent István király egykori aláírása van. Ez a pannonhalmi apátság alapítólevelében maradt fenn, és ma is Pannonhalmán látható. A másikon Hosszúhetény mai címere van. Utóbbiról a hivatalos címerleírásban ez olvasható:
"Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek felső széle a haránt levágott sarkokat középen domború hullámvonallal köti össze. A vörössel és ezüsttel hasított pajzsmezőben arannyal és kékkel hasított behajló sátor található. A jobb oldali arany mezőben zölddel lebegő, leveles szőlőfürt helyezkedik el. A kék mezőben alul arany hullámos pólya, melynek felső éléből kinövő zöld hármas halom minden halmán kinövő arany búzakalász látható. A középső halom a két szélső fölé emelkedik. A jobb felső vörös mezőben lebegő ezüst rózsa, a bal felső ezüst mezőben lebegő vörös rózsa helyezkedik el. A címer alapját az 1722-es körpecsét adja, melyben mezőgazdasági jelképek láthatók: érett kalász, ekevas. A címert tervező grafikus, a komlói Kováts Ferenc a pecsét alapján készítette el Hosszúhetény község címerét. A jobb és bal felsőben lebegő stilizált rózsák a hosszúhetényi Nagymezőn található szigorúan védett növényt, a vadon élő bánáti bazsarózsát ábrázolják. A leveles szőlőfürt utal a középkor óta itt folytatott szőlő és bortermelésre. A hármas halom elterjedésében fontos szerepet játszik, hogy a 3-as a legfontosabb szakrális szám. Ezen túlmenően Hosszúhetényt északon a Hármashegy határolja. Az érett kalászban a munka, ezen keresztül pedig maga az ember jelenik meg."

---