Felelevenedtek a 2013-as emlékek. Háttérzajként hallottam meg, hogy hat tagból álló dombormű-sorozatot avattak a Lukács fürdőben. Sürgősen lépni kellett, mert másnap utaztam, a hazaérkezés pedig távoli volt. Munkaidő után sikerült elérni az illetékest és rendhagyó módon, soron kívül engedélyt kaptam a fotózáshoz.
Az apropó: megörökíteni a régi, patinás fürdő egykori, híres vendégeit. Az ötlet gazdája (és az alkotó is egyben) Krajcsovics Károly ötvösművész.

Később kerestem hírt, talán folytatódott az "emlékek" állítása, de a média erről nem számolt be. Ma, egyéb ügyben arra jártam és örömmel vettem észre, a sorozat valahogy több tagból áll. Érdeklődésemre megtudtam, hogy 2014-ben, az ötlet megszületését követő évben három újabb kis tábla került a sorba, ezek egyike (most éppen első a "kilencek" közül) Áprily Lajosra emlékezik.

Áprily Lajos (született Jékely Lajos; 1887–1967) költő, műfordító. fia: Jékely Zoltán. Életéről, munkásságáról a Wikipédia cikkében olvashatunk: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prily_Lajos

A táblán szereplő idézet Elhallgatás című verse utolsó négy sora (a fényképen a négy sor, én az egészet idézem) http://www.fajltube.com/irodalom/versek/Elhallgatas-Aprily-Lajos94185.php
"Hagyd abba már. A furulyán
csorbulva áll a szád.
Nincs is, akinek sorsodat
dalolva vallanád.
Kihült a látó révület,
kimúlt költö-korod.
Minek a kedv-eröltetés,
ha nincsen mámorod?
Némítsd el azt a búdat is,
mely benned rejtve sír.
Maholnap Hamlet sem leszel,
csak dúlt és árva Lear.
A halál, nagy borzongatód,
sivár és fekete.
Babonás kék homálya nincs,
már nincs költészete.
Ha már többé nem úgy dalolsz,
mint lírikus rigók,
hallgass el és hullj sírba, mint
a néma milliók."

---