A Ferences tér 2008-as felújítása során megtalálták az I. Világháborús emlékmű felső részét, mely emlékművet 1915. december 11-én lepleztek le. Az emlékmű a Grgur Ninski szobor 1931-es felállításáig állt a téren. Az emlékműmaradványt 2014 júniusában a templom kerítésének falán helyezték el. A maradványon látható egyik címer Varasd vármegye címere. A maradvány mellett elhelyezett három nyelvű leírás ismerteti a lebontott emlékművet, mely a nemzeti áldozatkészség egyik helyi emlékműve volt. A leírásból: „a háborús emlékmű nemes célja, hogy arany, ezüst és vasszegek beverésével a fa táblába egy alapítvány létesüljön, mely Varasd megye és maga Varasd városa I. világháborús sebesültjeit, özvegyeit és árváit fogja segíteni”. A táblán szerepel egy idézet Stjepan Beloševičnek, a megye főispánjának az emlékmű leleplezéskor mondott beszédéből is. A beszédben szól arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia két fővárosában, Bécsben és Budapesten, és nagyobb városaiban különböző formájú fából készült szobrokat állítottak, hogy azokat az emberek áldozatkészsége vassal borítson be. „Így keletkezik a mi puha horvát hársfánkból is bronz emlékmű”.
Megjegyzem, hogy az angol és német szöveg eltérő, nem egyezik szó szerint.
A korabeli képeslapon úgy látom, hogy a fa tábla, amibe szegeket verhettek, az érdemkereszt, vagy az érdemkereszt alatt lehetett.
A beszéd arra utal, hogy az 1915. március 6-án Bécsben állított „Wehrmann im Eisen”, magyarul vashonvéd szobor után a következő hónapokban különböző városokban a legkülönbözőbb formájú fa emlékműveket állították fel. Ezek célja az volt, hogy a lakosság vásárolhatott un. arany, ezüst és vas szegeket, melyeket belevertek a fába és az összegyűjtött pénz egy alapítványhoz került a rokkantak, özvegyek és árvák megsegítésére.

---

Angol leírás, sztori

„Archeological research …in 2008 has discovered the uppermost part of a First World War Memorial dedicated to the victims from the City and County of Varaždin. The artificial stone memorial was made by the architect Artur Kaderžavek and unvailed on 11th December 1915….”