Egy barátnőmtől kaptam leírást és fotókat a Múzeum krt. 19. sz. ház egyik lakásában látható Ember Sári és Bruno Baptistelli lakáskiállításról. Először azt olvastam, hogy február 20-ig lehet megtekinteni. Sajnáltam, hogy lekéstem. Mert nemcsak kiállított tárgyak láthatóak, hanem gyönyörű Zsolnay kályhák, Róth Miksa üvegablak és egy sgrafittó a ház udvarán. Majd megtaláltam a neten, hogy még február 27-ig megtekinthető. Így 25-én kora délután, az eső ellenére elindultam megnézni. A lakás hatalmas, közel 300 négyzetméteres, a veranda/folyosó Róth Miksa üvegablakainak kinyitásával látható a szemközti falon a sgrafittó.
„Róth Zsigmond 1873-ban kötött építési szerződést Ybllel, valamint a Kraft & Vahl építőmesterekkel az akkor még Országút 24. szám alatt lévő telken egy négyszintes ház megépítésére. Az építésvezető eleinte Schmahl Henrik, 1873 szeptemberétől viszont már Wagner Sándor volt.”
Hogy a sgrafittón mi látható, mit ábrázol, azt jobb, ha idézem:
„A kulisszafal figurális sgraffittóval díszített. Az alsó szint ívmezőiben reneszánsz groteszk jellegű díszítésben két szárnyas angyal tart egy felirat nélküli, tojásléces táblát, míg másik kezükkel lantra és a mögötte fekvő irattekercsre mutatnak. A lant felett két szárnyas ló, Pegazus látható. A három elem együtt a költészet, a művészet allegóriájának fogható fel. A két szélső ívmező azonos kialakítású, ezekben egy-egy triton és najád közt kerek pajzson címerpajzs, amelyen Hermész szárnyas pálcája, a caduceus látható a két rátekeredő kígyóval, emellett feltűnik a lakóház felépítésének időpontja is (1874). Az ábrázolás esetleg a kereskedelem allegóriájaként értelmezhető. A felső szint figuráinak a beazonosítása, és így a sgraffito ikonográfiai programjának a megfejtése még nem történt meg. A jobb oldali, hulló aranypénzek közt álló félig meztelen nőalakban esetleg a gazdaság allegóriájaként is ábrázolt Danaéra ismerhetünk. Ha őt konkrét mitológiai alakkal azonosítjuk, akkor viszont a másik két ábrázolásban is mitológiai alakokat kellene felfedeznünk. A középen álló nőalak kezében orsófélét láthatunk, ami a kézművességre utalhatna, Arakhnét megidézve. A bal oldali mező robosztus férfialakja nem antikos jellegű, kezében ásót tart, lábánál talán ekevas látható. Mindezek egyetlen mitológiai alakhoz sem kötik konkrétan, talán a földművelés allegorikus megjelenítéséről lehet itt szó. Az alakok pontos azonosítása nélkül az ikonográfiai program sem fejthető meg, jelenleg leginkább a földművelés – kézművesség – gazdaság hármasságának ábrázolása tűnik valószínűnek.”

---