Nagymaros védőszentje, Szent Márton életének egy pillanatát jeleníti meg az alkotás. "Márton légiós szolgálatát töltötte Amiens városában, és egy őrjárat közben a hóban egy koldust pillantott meg, akinek testét alig valami fedte valami. Ezért kardjával lekanyarította a köpenye felét és a koldusnak adta. Este, álmában Jézus jelenik meg, vállán a koldusnak adott köpeny darabbal."

A művész szavai saját szobráról: „A szeretet, a melegség, a könyörület, és a segíteni akarás jelenik ebben a kompozícióban, ami egy ilyen kisebb közösség, a marosi polgárok életének szinte minden napi része. Elég arra gondolnom, mikor jött a nagy árvíz, hogyan mentették a falut a homokzsákkordon építéssel három napig, szünet nélkül gyerekek és öregek, férfiak és asszonyok, mindenki, azok is, akik nem voltak közvetlenül fenyegetve, hiszen hegyen laktak. Akkor döbbentem rá, milyen az, ha valami összetart egy közösséget, minden tiszteletem az övék!”

---